Miért szülnek a huszonévesek úgy, hogy még semmijük nincs az életben?
Ahogy az elmúlt időszakban észrevettem, egyre több velem egykorú, 20-23 éves ismerősöm vállal gyereket, miközben kb. nulla végzettséggel, nulla munkatapasztalattal és nulla saját jövedelemmel rendelkeznek. A többség épp csak megcsinálta az érettségit, néhányan belekezdtek a szakmába vagy egyetembe, de otthagyták, mert "nem megy" és "nincs kedvük hozzá", esetleg időközben diákmunkáztak egy keveset vagy dolgoztak valamelyik boltban fél évet - és ennyi, jön a baba a semmire.
A kérdés onnan jött, hogy nemrégiben találkoztam egy velem egykorú ismerősömmel, aki ott ragadt az egyik áruházban minimálbérért, ahol együtt diákmunkáztunk anno. Tavaly született meg a gyereke a képzetlen, 19 éves barátnőjétől,. Elbeszélgettünk egy kicsit, és elmeséltem neki, hogy most egyetemre járok, mellette önszorgalomból nyelveket tanulok és dolgozok... komolyan mondom, majd' elsírta magát, hogy ők otthon laknak a szülőknél egy szobában a gyerekkel, alig jönnek ki a pénzből, semmi előrelépési lehetőségük nincs a jövőben.
És az ismerőseim többsége ugyanígy él, otthon a szülőknél a gyerekkel, sokaknak mint mondtam még végzettsége sincs. Persze, facebookra naponta töltik fel a gyerekeik képét, amikor élőben találkozunk, akkor meg megállás nélkül panaszkodnak, hogy semmi pénzük és semmi lehetőségük.
Miért van az, hogy egy viszonylag értelmes emberben (jó, ezek a lányok tipikusan azok, akik az egész életüket max. egy közértben képzelik el, de ettől még szociálisan fejlettek) fel sem merül annak a gondolata, hogy MINIMÁLIS alapot megteremtsen a saját gyerekeinek. Nem kell 30 éves koráig szülni, nem kell saját lakás vagy autó, de hogy lehetséges, hogy még annyi igényük sincs, hogy legalább a saját családjukat el tudják tartani, önálló életük legyen és ne csak a nyomorgásra legyen kilátásuk? Legalább egy kis albérlet, némi összespórolt pénz mellé vagy valami... mert oké, nyilván mindenki kerülhet rossz helyzetbe, de nem mindegy hogy alapból a semmire szülünk gyereket vagy előtte igenis megteszünk mindent azért, hogy elkerüljük a nincstelenséget. Ha már csak annyit tettek volna, hogy inkább elvégeznek egy normális iskolát vagy dolgoznak vagy két évig, hogy a Gyesről ne úgy menjenek vissza, hogy 25 évesen se végzettségük, se reális tapasztalatuk, csak egy gyerekük....
Mielőtt jönnének a "semmi közöd hozzá"-típusú válaszok, szerintem rendezzük le azt, hogy ez egy kérdező oldal, engem érdekel, hogy miért nincs valakiben ennyi igény. És igen, van közöm hozzá, mert én hallgatom a panaszukat, és az én adómból fizetik nekik a segélyt, mert derogált dolgozniuk.
válasza: válasza:Válaszom is-is.:
1.Én is így tettem.Szültem,nagyszülői sokat segítettek,ami fontos,ez ma már nem lenne.
A gyerek pici kora után pedig kiegyensúlyozott állapotban szép karriert futottam/futok egyfolytában most is be...
A gyerek pedig engem személy szerint ösztönöz.
Egy nő előbb szüljön és aztán fusson be karriert,a természetes női biológia is ezt kívánná,ez csak újkori baromság a 30 után.
2.Aki persze már bocs,de élősködő típus és a gyerek szülést arra használta fel,hogy kitartassa magát,vagy a szüleivel vagy a párjával és csak el van a világban,annak sajnos úgyis mindegy mikor szül,mert ilyen.
A környezetét csak sajnálni tudom...
"Nekem a nagyszüleim a múlt század elején születtek,és ilyen családmodellben éltek.BOLDOGAN."
Azért, mert a nagyszüleid még tanulatlan és tudatlan emberek voltak, ebből eredően igénytelenek is. Ami nem pejoratív dolog egyébként, de ettől függetlenül tény az, hogy minél magasabb szociális fejlettségen áll egy ember és társadalom, minél több információhoz jut a nagyvilágból, annál nagyobb igényekkel rendelkezik. Ez a fejlődés természetes folyamata, nyilván mindenki szeretne minél teljesebb, minél minőségibb életet élni, minél több élményt és plusz dolgot tapasztalni - ez nem fogyasztói társadalom, csupán egy nagyobb igényszint.
Szóval, teljesen felesleges azzal példálózni, hogy a nagyszüleink öten éltek egy szobában és szakadt ruhákban jártak, mégis milyen boldogok voltak. Igen, azok lehettek, mert akkoriban nem volt olyan rálátás az élet lehetőségeire, mint most, és "amiről nem tud az ember, az nem fáj." Az afrikai nyomorgók sem azért boldogok, mert olyan csodálatos emberek, hanem mert nem tudják, mennyi fantasztikus dologról maradnak le.
válasza:"Az alapprobléma,hogy ez egy fogyasztói társadalom.Azért iparosodott el,mert minden szart megvesznek.Nekem a nagyszüleim a múlt század elején születtek,és ilyen családmodellben éltek.BOLDOGAN."
A nagyszüleid idején kb. 6 óra volt megfőzni egy húslevest, mert hűtőszekrény sem volt, és frissen vágták hozzá a tyúkot... Érdekes is lett volna, ha emelett mindkét fél dolgozik. Meg 8 gyerek mellett óvoda nélkül.
Az iparosodás és a nők munkába állása egyébként a 18. században kezdődött el, majd a 2. világháború után kezdett mai méreteket ölteni. Szóval nem egy újkeletű dolog.
De ha neked ez annyira nem tetszik, akkor maradj otthon, szülj 10 pulyát, nevelj mellette disznót, csirkét, gondozd a kertet - majd meglátod, az sem könnyebb, mint 8 órát dolgozni. Tudod az a különbség, hogy akkoriban DOLGOZTAK azok a nők, csak nem munkahelyen, de ugyanúgy "fizetést" kaptak érte - az ételt megtermelték az asztalra, és talán még eladni is maradt belőle. Manapság ha nem megy munkába a másik fél, akkor az ő része egyszerűen kiesik, nem pedig megtermeli otthon...
"Egy nő előbb szüljön és aztán fusson be karriert,a természetes női biológia is ezt kívánná,ez csak újkori baromság a 30 után."
Ez nagyon szép, és néhány évvel ezelőtt talán még el is lehetett játszani, de ma már inden álláinterjún az az első kérdés, hogy ugye nincs gyerek, és nem is akarok még? Ezt tőlem már 22 évesen is megkérdezték és meg is mondták több helyen, hogy hiába a kedvezmény, NEM vesznek fel gyermekes nőket.
Ma már nem nagyon van arra lehetőség, hogy az ember a gyerekkel együtt építse a karrirjét, mert baromi nagy hátrány.
válasza: válasza:Pont idén volt az 5 éves osztály találkozónk és a nagy gyerek bömbölésben ezen gondolkodtam én is... 26 fős lány osztály voltunk, ma már 23-24 éves felnőttek... A 26 fő mellett ott volt még 18 kisgyerek... Én megkérdeztem tőlük is hogy miért? Nem értem tényleg, én is vágynék már egy csöppségre, de a saját lakásunk és cégünk ellenére se merjük bevállalni...
Sorolom a válaszokat (már amik még megmaradtak)
- Később se lesz jobb, igy legalább a testem helyre áll még...
- A Férjem külföldön dolgozik / kamionozik így mi megtehetjük...
- Nem tudom hogy mit is akarok dolgozni így amíg eldöntöm legalább a manócska tartja bennem a lelket...
- A Férjem szüleinek jól menő saját vállalkozása van, így nem kell dolgoznom...
- Becsúszott gyógyszer mellett és az abortusz gyilkosság...
- A Szüleim sokat tudnak segíteni, amúgy is ők akartak már unokázni...
Szóval vagy szülők/anyósék nyakára megy a gyerek, mert ők megtehetik vagy kizavarják a Férjüket külföldre, hogy el legyen tartva a s*ggük....
Több nem jut eszembe, de igyekszek gondolkodni...
"Mindenkinek szíve joga mit kezd az életével"
Igen, mindenkinek joga van ahhoz, hogy elszúrja a saját életét, de ahhoz már nincs, hogy egy tök ártatlan, teljesen tehetetlen gyerek életét is elb*ssza.
válasza:35.Ez csak kifogás,szép karriert befutott nőknek van,amelyiknek 3 gyereke is van.
A legaktívabb ismerősömnek 4,na mit szólsz?
Egyszerűen meg van szervezve az életük...tőlem érdekes nem kérdezték soha és mikor főnökként én vettem fel az embereket én sem kérdeztem.Valahogy a szaktudás volt a fontos és az első 3 hónap,na mit szólsz?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!