Csak én utálom iszonyatosan a "Mert én vagyok az anyád! " indoklást?

Ez azt jelenti, hogy o tudja miert mondja, de nincs ideje, energiaja, kedve elmagyarazni es megindokolni.

Esetleg kezdj el vele beszelgetni, hogy nem feleselesbol vagy bizalmatlansagbol kerdezed tole az indokot, hanem mert tanulni szeretnel es erdekel hogy miert kell igy meg ugy. Ha most nincs is ideje elmagyarazni, beszelhetnetek e rola kesobb.

En egyebkent mindig megindokolom a gyerekeimnek ha tiltok valamit. Ezzel nevelem oket arra hogy gondolkodjanak es ne csak vegrehajto babok legyenek, a csalad nem katonasag. Felreertes ne essek, nincs vita, a dontes joga az enyem, igy dontottem igy lesz, DE az indoklast megkapja. Amivel persze lehet vitatkozni, lehet ervelni, es ha meggyoz ertelmes ervekkel, hogy nincs igazam, azt kesz vagyok elismerni. Szerintem ettol nem csokken a tekintelyem, sot.

Olyan persze volt joparszor, hogy kislanyom ezt most nincs ido megmagyarazni, fogadj szot, kesobb elmondom miert igy kell, ha bonyolultabb a dolog.

De, valóban idegesítő, és nem is jó taktika. Néha van az, hogy időhiányában, vagy sokadik kört lefutva valóban nehéz logikusan elmagyarázni valamit egy 13 éves, lázadó kamasznak. Ilyenkor jön a hatalmi érvelés.

Persze kéne tudni, hogy mire mondta ezt a mondatot. Egy 13 éves nem lát át alkalmasint minden összefüggést, de törekedni kéne az érdemi válaszadásra.