Az anyám nem viseli el az igazságot, és mártírkodik, hogy mi tesszük tönkre az idegeit, és bele fog halni. Mit lehet tenni?

Egész nyáron csak a cirkuszt csinálja, amikor elmentünk nyaralni akkor is azért mert valaki véletlenül nem úgy szólt hozzá, ahogy neki éppen kedve lett volna, hogy megszólítsák, elkezdett mindenkivel bunkózni, és elkezdte takarítani ezerrel a szállót, és nem volt hajlandó senkihez hozzászólni. Csak nyögdösött, hogy érzékeltesse,hogy milyen fáradt, és milyen sokat dolgozik. Amikor meg délután megkérdeztük tőle, hogy jön e strandra, közölte, hogy nem, de elkezdett bőgni, meg hisztizni, hogy miért csak egyszer kérdeztük meg tőle, és miért nem foglalkozunk vele eleget.

De itthon meg szinte soha semmit nem csinál. Amikor nem vagyok iskolába akkor is látom, hogy főzni max hetente 1x főz, takarítani is leginkább akkor amikor mindenki látja, és mártírkodhat, amúgy fekszik a tv előtt, netezik, vagy lent sétálgat a kutyával és a barátnőivel. De semmi bevásárlás, vagy olyasmi dolog, amit egy normális anyának kellene csinálnia.

Érettségi után az anyám ötlete volt, hogy tanuljak szakácsnak, el is kezdtem, de itthon soha nem főzhetek mert csak a cirkusz van belőle. Ma is elment itthonról, én meg elkezdtem kisütni egy fajta diétás palacsintát, ami még kísérletezésre szorult, mert még nem csináltam ilyet. Amikor hazajött elkezdett már az ajtóból kiabálni, hogy már megint mi ez a büdös.. Én meg közöltem vele, hogy ha tortát sütök, akkor is ezt kérdezi, hogy mi ez a büdös. Teljesen mindegy, milyen szagot/illatot érez itthon, az neki mindig büdös. És utálja ha a konyhában akármit is csinálok. És elmondott minden sz_r alaknak, mert én mit képzelek így be merek szólni neki, és már nagyon elege van belőle. Aztán fogta magát és befeküdt a tv elé...

tegnap pl bent sem voltam a konyhában miután elment itthonról, de amikor hazajött, elkezdett kiabálni mindenkivel, hogy miért nem tud soha úgy hazajönni, hogy rend van a kib_szott lakásban.. Mert mindenki csak koszt tudni csinálni, de ő senkinek sem a cselédje...

És a kedvencem, amikor közli, hogy apám (akivel már nagyon régen elváltak) elkezdte tönkre tenni az idegeit, mi pedig befejezzük a tesómmal, meg úgy kompletten a családdal ( van egy öcsém, egy mostoha hugom, és egy nevelőapám), és ő ebbe bele fog halni. És egy ilyen cirkusz után ismét befekszik az ágyába, betakarózik, és úgy csinál, mint aki nagyon beteg..

Ezen csak az változtat, ha elköltözök, és nem látom, hogy mit csinál, vagy képes változni valahogy?

Köszönöm..