Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Miért mondják, hogy tartanom...

Miért mondják, hogy tartanom kellene a kapcsolatot apámmal, ha ilyen ember? Mivel, hogy az apám. Szerintem ez nem érv.

Figyelt kérdés

Sziasztok!

Elváltak a szüleim,apámmal maradtam,igazából a testvérem miatt,mert ő is ott maradt.Nem bántam meg ezt,14 voltam akkor.18.életévemben középiskola negyedikben apám lelécelt egy nővel.Nekem akkor még volt egy évem a suliből,ötévesre jártam.Nagyon szegények voltunk a bátyámmal ő dolgozott én pedig éjjel diákmunkáztam és úgy jártam be nappal suliba,érettségi évben,sőt egy éves szakmai tanulmányaim alatt is.

Mára van kapcsolata tesómnak is nekem is,külön élünk,de szeretjük egymást nagyon.

De egyre jobban jön fel bennem,hogy apám milyen ember...alkesz,gyakorta vert minket a semmiért is,ordítozott,kegyetlenkedett a kutyákkal,anyámat is verte.Voltak egyéb bántalmazások is,anyu és nővérem irányába,ezek olyan borzalmasak,le sem írom,ezeket nemrég tudtam meg,de elhiszem nekik,mert egyszer nagyon részegen megpróbált fogdozni engem is.

Megszakítottam vele minden kapcsolatot mára.

Miért kellene csak azért tartanom vele a látszatot,mert az apám?

Soktól hallottam,hogy majd ha meghal megbánom.

Az a durva,hogy amúgy egy humoros,rengeteget dolgozó ember...

Nem bírtam felvenni se neki a telefont,gyakran álmodom a tetteivel,van egy kiskutyám és olyan rettenetes ha arra gondolok,gyerekkoromban miket művelt apám akár ilyen kis állatkákkal is.

Anyuval felszínes a viszonyom,havi egy hívás.


2014. szept. 9. 04:36
 1/7 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem jól teszed, hogy nem tartod vele a kapcsolatot, ezen nincs mit megbánni. Nekem is hasonló apám van, többször próbáltam megbocsájtani, elfogadni őt, de mindig elrontotta és újra bebizonyította milyen ember. Többször megszakítottam és újra felvettem vele a kapcsolatot, hogy hátha... de már nyugdíjas és nem változott. Én sem akarom már látni az életben. :(
2014. szept. 9. 06:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
100%

Valóban nem érv, de buta és korlátolt emberek szerint az. Neked viszont nem szabad ennek bedőlni. Nem mások mondják meg azt, hogy te hogyan érzel az apád iránt és hogyan cselekszel, mert az a te dolgod, nem az övék. Könnyű úgy okoskodni és ítélkezni mások felett, hogy nem mi vagyunk a bőrében.


Én bántalmazott gyerek voltam. Egyik szülőmmel sem tartok semmiféle kapcsolatot, hosszú évek óta, pedig ma is élnek. Ha valaki rákérdez, hogy miért nem, akkor azt válaszolom, hogy "megvan rá a jó okom". A többihez senkinek semmi köze.

2014. szept. 9. 08:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
37%

Nem kell. De egyvalami: magadban, magadért: próbálj megbocsátani neki és másoknak, akik ártottak neked. Ezzel enyhítheted csak a káros hatásokat, amelyek a lelkedet érték.

"A megbocsátás a sértettet tisztítja meg, nem a sértőt, azt szinte nem is érinti."

Borges, Jorge Luis

[link]

2014. szept. 9. 08:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 A kérdező kommentje:

Megbocsájtás...szóval az általa és egyébként anyám által is megnyomorított lelkemmel bocsássak meg nekik,amiért hatalmas hátránnyal kezdtem az életem,kétszer begyógyszereztem magam és állandó félelmeim vannak a kiközösítéstől?(gyerekkoromban senki nem akart szóba állni velünk a szüleink miatt)

Valahogy ben tudok megbocsájtani.Talán ha idősebb leszek.

2014. szept. 9. 08:44
 5/7 anonim ***** válasza:
"Talán ha idősebb leszek." Igen, talán akkor megérted amit a 3-ban írtam, Ezen munkálkodni a te feladatod és te érdeked egyedül. Apád le van tojva.
2014. szept. 9. 21:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:

nekem apám "csak" ivott. Szóval nem vert, enm bntott, sőt, amíg nem durvult el az alkoholizmusa őszintén tudom modnani, a föld legjobb apuki között volt. Hihetetlen sokat tanultam tőle, örökre hátls leszek. De amikor annyira alkoholista lett,h oyg semmivel se tudtam segíteni, Én bevallom elvltak végül útjaink. Prszor lttam halla előtt, végül találkozott egyszer egyszer az unokkákkal. De ennyi. nem tartottuk a kapcsolatot. Nem bántam meg. pedig meghalt már. Mondjuk én mindent megpróbáltam sokáig. De eljött a pont, hogy aztmodntam az ősökre, vagy rájukldozom az életem, vagy lesz saját családom. A saját családod választottam. apám is midnig aztmmodnta fontos, hgy tovbbadjuk a tudsunk, így tudom megtenni.


Férjem nagyanyja fenyegetőzött mr, emrt ott mshogy érdekes a család, hogy megbnjuk... de valahogy nem hiszem ezekután hogy megbnnnk. azt hogy hova születsz arról nem tehtsz. férjem közvetlen felmenői meg a no komment kategória. sokat elmond, hogy én még bőven ragaszkodtam, de férjem mr mondogatta, hogy ne tallkozzunk velük, gyerekek a közelbe se.. és el kellett fogadnom igaza van. Kétlem hogy valaha megbánnnk, sok esélyt adtunk ott is előtte.

2014. szept. 10. 09:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
megbocsájtás: megbocsájtani lehet, haragudni,s tb nem szabad, csak viszi az ember energiáit. De felejteni nem szabad. Mert a tapasztalataink védnek. Én nem haragszom semelyik szülőre sem, de ettől még nem fogok tallkozni velük. Mert nem ment el az eszem. Radásul a ygerekeket is meg kell óvnom.
2014. szept. 10. 09:44
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!