Anyám vajon miért ilyen rosszindulatú?

Ma például késő délutánra értem haza, nem volt itthon senki. Gondoltam rajzolok egy kicsit. Nemsokára a családom többi tagja is megérkezett, beleértve anyámat is. Ő azzal indított felém, hogy "Na mi van, nem tanulsz?" közbe meg vágja azt a hülye fejet, mint valami dugatlan kekeckedő tanárnéni (már elnézést). Én meg mondtam, hogy miért kellene tanulnom, főleg első héten (nekünk az egyetemen ez az első hét). De én már ekkor ideges lettem, mert utálom, ha beleszólnak, hogy mit-mikor csinálok, főleg, ha valaki csak b-szogatni akar. Ezután megkérdezte, hogy mi volt ma a suliban, én meg azt válaszoltam, hogy semmi, utána meg rákérdezett, hogy mikorra megyek holnap, én erre, hogy "miért akarod tudni, úgysem leszel itthon" (mert délelőtt dolgozik), erre meg bepipult, még a nyakam is megfogta. Utána meg elkezdte a hülye szövegét (kb. mindig ugyanaz, kb olyanokat tartalmaz, mint a "sohasem tanulsz", "ha én nem mosogatnék, akkor titeket itt megenne a kosz" meg még durvábbakat is, de lényeg, hogy ő a mártír, én meg a rossz, na meg, hogy nincs köztük összefüggés). Később meg békülni akart, de én meg nem voltam rá vevő, mert nem fogok mindent lenyelni, meg az ő hangulatához igazodni mindig. Most meg "duzzog".

Amit még utálok, hogy folyton hazudik, meg ferdít, pl.: hogy én tiszta kettes vagyok (nem igaz, 3,5 fölött van az átlagom, de ő váltig állítja a verzióját), aztán meg általában elkezdi a lenéző szövegét, mert ő aztán nagyon nagyra van a gyári melójával, meg hogy van keresete, ami szerinte nekem sohase lesz. A pénzére is nagyra van, pedig én mérnökként a többszörösét fogom megkeresni. Röhej. Direkt csinálja? Mi lehet az oka? Ilyenkor mit érez egy anya? Milyen indíttatása lehet a dolognak?