Nem szeretem a gyerekem?

Nem rossz ember vagy, hanem vègtelenül ostoba.

Kèrte a gyereked tőled az èletet? Ő kèrte hogy megszülessen??

Nem!

Ha kezdetektől tudod hogy sosem akartàl gyereket mi a fenèèrt nem sterilizàltattad magad???????? Aztàn lődözhettèl volna vaktöltènnyel vígan.

Minthogy erre nem volt eszed, ès arra sem hogy gumit húzzàl (mert biztos ami biztos akkor is ha elvileg a nőd gyógyszert szed → volt màr a vilàgtörtènelemben olyan hogy gyógyszer mellett terhes lett valaki), arra meg vègkèpp nem volt eszed hogy ne az asszonyba èlvezz, ne rinyàlj!

Kutya kötelessèged annak a kis embernek megadni az apai szeretetet, gondoskodàst, èrzelmi biztonsàgot!

Viselkedj úgy mint egy èrett fèrfi, ès ne úgy mint egy hisztiző pisis!!!!!

Most te tojsz a fejère, kèsőbb ő fog a tièdre ès akkor màr kèső lesz!

Én ismerek ilyet.

Már a "gyerek" 40 éves, és tudod mi volt? (ismerősünk a rokona, és tőle tudjuk)

Kiskorában az apja nagy ívből le se sz...rta, nem foglalkozott vele, mert ő nem akarta, de annyi esze volt kb mint neked (nem védekezett, nem vált el, de rinyálni tudott), nem adott neki egy csepp szeretetet se. Aztán apuka szépen, mint mindenki, megöregedett (most 70 éves), nehezen tudja magát ellátni és hopp, eszébe jutott, hogy van egy gyereke. Hozzá fordult segítségért, aki meg jól képen röhögte, és rávágta az ajtót mondván, neki nincs apja. IGAZA VAN! Ha az apja le se f..sta a gyereket, a gyerek miért törődne a biológiai apjával?

Viselkedj felnőttként, ne légy egy kényes óvodás! Ha ennyire nem bírod ba szki a gyereked elviselni, akkor KÖLTÖZZ EL, lépj ki az életéből. Nálad még egy nevelőapa is százszor jobb. ne a gyereket büntesd magaddal, mert ő semmiről sem tehet. Ne nyomorítsd meg az életét azzal, hogy ennyire érezteted vele, hogy csak egy nyűg a nyakadon. Légy férfi és állj a sarkadra, pakolj össze, és uzsgyi. Vagy az már nem lenne kényelmes?

Hihetetlen micsoda emberek vannak....Utána meg csodálkoznak, mennyi a rossz és érzelmileg nagyon instabil gyerek.

Hagyd ott a nőt fenébe. Egye meg amit főzött egyedül. Fizesd a gyerektartást, legyél vasárnapi apuka, ha akarsz. Ha nem lesz folyton a nyakadon, azt még lehet élvezed is majd.

Komolyan, miért nem hagyod ott őket? Ez senkinek sem jó. Ha azért, mert fizetni kell, akkor így is, úgy is megy a pénzed a gyerekre, csak a nyuglmad is oda.

Szerintem nem vagy rossz ember, akkor sem lennél az, hogy nem vágott volna át. Szerintem egyszerűen nevetséges ez az egész gyerek kérdés, itt is folyton az megy, ha valaki nem akar gyereket, akkor mindenki nekiesik, hogy majd megváltozik a véleményed, meg ha lesz akkor szeretni fogod, meg ez az élet rendje, az a normális ha gyereked lesz, így kell legyen. A rokonság, barátikör stb. egy bizonyos kor után már a nyakadban liheg, hogy mikor lesz már gyerek, folyton tömik az ember fejét azzal, hogy gyerek az kell, az lehetetlen, hogy ne legyen, mindenkinek akarni kell, mindenkinek kell, hogy legyen gyereke stb. Így aztán nem csoda, ha a szerencsétleneket belekergetik abba, hogy gyereket vállaljanak, meg elhiggyék, hogy ez a normális, ők is azt akarják, amit akarni kell, meg minden jó lesz és kerek a gyerekkel. Aztán meg a fenét.

Nem az a gyerekes, aki nem akar gyereket, hanem az, aki nem látja be, hogy olyan is van, aki teljes életet tud élni a gyerek nélkül. Ha végre a gyerek-mániások ezt el tudnák fogadni akkor sokkal kevesebb gyerek járna szarul, hogy olyan helyre születik, ahol nem örülnek neki igazán, csak azért vállalták, mert rájuk lett erőltetve a normális és elfogadtott életút.

Én azért átérzem a te helyzeted is. Nőként mondom, hogy szánalmas, mikor a férfi akarata ellenére teherbe esnek, mert jajj elfelejtettem a gyógyszert. Ez tényleg szomorú.

De ha már ott van az a gyerek, próbáld meg egy kicsit, csak egy kicsit kedvesnek lenni vele, egy kicsit meghallgatni, megölelni. Szerintem a párodra vagy nagyon dühös, amiért átvert és ezt most a gyereken vezeted le, aki viszont tényleg nem tehet semmiről. Gondolj erre.

Ha pedig nem megy, akkor ott kell hagyni őket, mert így mindhármótok élete megy rá.

Ja, szerintem is: válj el (ha már így átvert a feleséged) és költözz messzire. Utána ha csak két hetente látod a gyereket, akkor majd lehet hogy megszokod és megszereted.

Szerintem meg annyira nem kell csodálkozni, hogy nem szereti a gyerekeket, ha sose akart. Vannak ilyen emberek.

Ha lenne egy csöpp eszed, akkor gumit húztál volna, vagy elkötteted magad, hogy biztosan ne legyen gyereked.

De könnyebb felelősségvállalás helyett másra mutogatni, és rinyálni.

"Ha lenne egy csöpp eszed, akkor gumit húztál volna, vagy elkötteted magad, hogy biztosan ne legyen gyereked.

De könnyebb felelősségvállalás helyett másra mutogatni, és rinyálni."

Te lennél a legjobban megsértődve, ha férjed kotont húzna mondjuk hagy 2-3-5-7 éves házasságban (és ki tudja a kapcsolt mennyivel régebbi) és nem bízna meg benned. Az elköttetésről meg annyit, hogy visszacsinálni nem lehet, és lehet, hogy valamikor majd akar gyereket, de nem úgy, hogy az asszony állítja, hogy szedi a gyógyszert közben meg nem is. Vagy te mit szólnál, ha férfi magára vállalná, hogy kotont húz, te bíznál benne, aztán kiderülne, hogy kiszúrta és hahaha terhes vagy, mertő MOST akar gyereket, nem akkor mikor te is.

"Te lennél a legjobban megsértődve, ha férjed kotont húzna mondjuk hagy 2-3-5-7 éves házasságban (és ki tudja a kapcsolt mennyivel régebbi) és nem bízna meg benned."

Mert szerinted ez bizalom kérdése? Aki ezen megsértődik az meg is érdemli. Ha nem akar gyereket, húzzon gumit. Valamit valamiért. Attól, mert nem húz gumit, mert bíznak egymásban, még ugyanúgy teherbe eshet a nő gyógyszerek mellett is. Ha a kérdezőnek nem volt annyi esze felnőtt létére, hogy gumit húzzon, akkor ne rinyáljon mint egy sz@ros óvodás, és ne a gyereken csattanjon az ostor. Elköltözni meg gondolom azért nem akar, mert túl gyáva, lusta, és elkényelmesedett, mert gondolom a felesége főz-mos rá.

Aztán majd csodálkozni fog, hogy 60 éves létére majd az ő fejére fog tojni a gyereke.