Homoszexuális szülők, tapasztalatok?

És ismered a barátnőjét? 4 év alatt biztosan elment veletek 1-1 programra.

És hogy mit fognak szólni az emberek? Ha nem veritek nagy dobra (és miért tennétek) akkor semmit. Neked ugyanúgy az anyukád marad, ennyi idősen már nem szoktak mesélni a szüleikről a tinik. Ha nem akarod, akkor az osztálytársaid sem fogják megtudni.

De hát 4 év... Nem hiszem el, hogy nem találkoztatok eddig, akárcsak úgy, hogy mint barát-barátnője ment el hozzátok látogatóba.

Kedves Kérdező! Nem veled csinálja ezt anyukád, csak mostanra jutott el odáig, hogy felvállalta önmagát.

Nagyon sok leszbikus nő próbál fiatalon "normális életet" élni, megfelelni az elvárásoknak. Elfogadják a társadalmi normákat, férjhez mennek, és próbálnak mások lenni, mint amik valójában. Gyermekre meg ugyanúgy vágynak, mint a hetero nők, így hát szülnek, és próbálják a hagyományos családban felnevelni.

De az ember nem tudja megtagadni önmagát, előbb utóbb nagyon nehézzé válik az alakoskodás.

Nem írtad, mióta nincsenek együtt a szüleid. De ez általában úgy működik, hogy először jön a válás, ez még belefér társadalmi normákba, aztán jön egy új kapcsolat.

Anyukádé már 4 éve tart. Valószínűleg rád próbált tekintettel lenni azzal, hogy ilyen sokáig titkolózott. Úgy lehetett vele, hogy talán kicsit idősebben jobban megérted, mit érez.

Lehet, hogy ez a döntése nem volt túl szerencsés, mert most te is érzékeny korodat éled, és talán 10-11 évesen könnyebben elfogadtad volna ezt a változás.

De ez most már mindegy. Hogyan hogyan kezeljed? Nyitottan. Nem ismered ezt a világot, még nem tudod, hogy a szerelem nem mindig nemfüggő. Nyilván nem kell elsőre imádnod anyukád barátnőjét, de jó lenne, ha esélyt adnál neki, igyekeznél megismerni őt. Hiszen szereti az édesanyádat! Valójában ez az egész nem sokban különbözik attól, mintha új apukát kapnál. Az emberekkel meg nem kell túl sokat foglalkozni. Minden csoda 3 napig tart, majd megszokják.

Mindezt úgy írom neked, hogy a húgom leszbikus. Iszonyat jó fej nő ő is, a párja is. A gyerekeim nagyon szeretik mindkettejüket, sok időt töltenek együtt. Amikor öszekerültek, a párjának már volt egy fia. Szerencsés alkatú gyerkőc, könnyen megszokta a változást, és nem szégyelli a családját.

Azt azért remélem, a költözés még nem azonnali, mert mindegy, hogy férfi, vagy nő az új társ, idő kell, amíg megszokod. De szerintem menni fog ez neked, csak természetes, hogy most össze vagy zavarodva.

És még egy gondolat? Kérdezd meg magadtól, hogy mit szeretnél jobban: egy érzésit, önmagát megtagadó, és ettől frusztrált anyut, vagy egy boldogot egy másik nő oldalán?

4-es vagyok. Nyugi, szerintem anyukád barátnője százszor jobban izgul, mint te, mert a kamaszok amúgy is elég kritikusak tudnak lenni:-)

Nagyon örülnék neki, ha majd írnál (lehetőleg privit), ha megvolt a nagy találkozás. És akkor is írj nyugodtan, ha beszélgetni szeretnél!

Nekem is írhatsz egy visszajelzést nyugodtan, biztosan segít ha kibeszélheted magadból az érzéseidet. :)

3-as vagyok

"hogyan kezeljem ezt?"

Bölcsen. Örülj, hogy van, aki szereti őt és megbízik benned annyira, hogy nem titkolja el ezt a nagyon érzékeny dolgot.

"mit fognak szólni az emberek?"

:)

Az emberek mindenhez szólnak valamit, ami pont ne érdekeljen.

Tudod, a vélemény olyan, mint a segglyuk. Mindenkinek van, de senki nem kíváncsi a másikéra :)

"egyáltalán miért csinálja ezt velem?"

Hogy őszinte veled? Azért, mert szeret és bízik benned.