Mit csináljak, ha senkire sem számíhatok a családban? Nagyon fáj

Az elsőnek: Ha az ember még nincs 18 éves akkor semmit sem tud szinte kezdeni. Ha meg elmúlt 18 akor is szinte tehetetlen az ember családi segítség nélkül mert hiába dolgozik egyszerűen megraked egy szinten ami kevés bármihez si és próbál lehetőséget keresni de sokszor ezek sem jönnek be.

A tanácsom: Próbálj a barataidtól segítséget kérni (nem arra gondolok hogy kérj kölcson)

Rosszabbnál rosszabb ötletek....

Költözz össze a barátoddal???? Mi van? Egyáltalán van barátja? És ha szakítanak hova menjen??? Vagy alázkodjon 8 általánossal?

Mivel nem tudom mi a baj, igy nehéz tanácsot adni, de ha független akarsz lenni a családodtól, akkor tanul, és jövőre menj egy másik városba továbbtanulni, és lakj kollégiumban. Igy a családod sincs a közelben, és te is megadod magadnak a lehetőséget, hogy később a saját lábadon is meg tudj állni.

Mi a baj? Szeretnek, csak úgy érzed nem figyelnek rád kellő képen? Vagy nagyobb a baj? Végül is "csak" azt írtad, hogy 'nem számíthatsz rajuk'...., de miben nem? Van konkrét probléma, amiben nem értenek veled egyet?