Más lányok is vannak itt, akiknek az anyukája egyáltalán nem sminkel, nem divatol? Emiatt ti is a korosztályotoknál később kezdtetek érdeklődni a "lányos" dolgok iránt, mint pl. smink, körömlakk, haj, ékszerek, ruhák stb?

Anyukám sose sminkelt. Nem azért mert nem lenne rá igénye, hanem mert nincs hozzá érzéke. Nagyon fájlalja, hogy nagymamám nem sminkelt soha, és a divat se érdekelte így nem volt kitől megtanulnia kislányként.

Ellenben nekem szerencsére jó ízlésem van mind a ruhákhoz, mind a sminkekhez, ha nem is minden nap, de ha munkahelyre megyek, vagy találkozni valakivel, mindenképp sminkelek. (4-5 évesen is kikentem magam, amint megtaláltam anyu sminkcuccait, nos akkoriban a kék volt a divat... :D) Kb. egy éve kért meg anyu, hogy tanítsam meg 1-2 szolid sminkre ill. gyakran elkísérem ruhát választani.

Ami azt illeti, lehet benne valami :-) Anya sosem sminkelt, engem sem érdekeltek az ilyen dolgok, mindig inkább fiús voltam, szóval nem volt senki a környezetemben, aki rákapatott volna. A szomszéd kiscsaj gyerekkorunkban körömlakkokat gyűjtött, de ő se sminkelte magát. A legtöbb gyerek olyan szokásokat vesz fel, mint a környezete, és a szülők erre nagy hatással vannak. Később persze őket is érdekelni kezdi a sminkelés, amikor általános iskolában a többiek is kezdenek felnőni, és mindegyik csaj adni kezd a külsejére. Ott azért már kilógna a sorból, és ezt az ember el szeretné kerülni. Húgom is ilyen volt, 13 éves koráig nem érdekelte a dolog, de utána osztálytársai nyomására ő is elkezdte a sminkelést, meg a divatos ruhákat. Én még mindig csak alapozót kenek magamra, semmi mást, sminkben esetlennek érzem magam...

27/N

Az egyik legjobb barátnőm anyukája csinosan öltözik mindig, otthon is. Magassarkú szandál, papucs stb. Sminkel, gyakran jár fodrászhoz, mindig szép a frizurája, géllakk a körmein.

Viszont a lánya (a barátnőm), egyáltalán nem sminkel, ő a laza stílust képviseli. Pedig a nővérei hasonlóak az anyukájukhoz.

Tudom, nem ez volt konkrétan a kérdés, de egyszer barátnőm is anyuka lesz, valószínűleg a nem sminkelős típus. :)

Az én anyukám nem sminkelt, de volt valami készlete, amit kiskoromban lenyúltam tőle és kipingáltam magam (kb. mint egy bohóc). :D

Ő csinosan öltözködik, de nem követi az aktuális divatot. Meg van a saját "irányzata", ami csinos.

Én olyan 10-11 éves koromban kértem meg, hogy vegyünk egyetlen egy csillámos körömlakkot. Sok idő nem telt el, és csak a polcon porosodott.

Valahogy a középsuliban sem változott a helyzet, nem érdekeltek a sminkek, sminkelési tippek, mi az aktuális trend stb. Egyetem alatt nagyon ritkán (kb. évente ha egyszer) sminkeltem, de nagyon szolidan és teljesen a természetes határon belül maradtam.

Utoljára talán 3-4 hónapja sminkeltem. Valahogy nem érdekel.

A párommal is azt mondja, hogy felesleges sminkelnem, mert nincs mit elrejteni az arcomon és minden úgy tökéletes rajta, ahogy van.

Szóval, alapjáraton nem érdekel a dolog, ha valami fontosabb dologra készülök, akkor egy picit sminkelek, de ennyi. Nem kínzom az arcomat/bőrömet különböző sminkcuccokkal. :)

Bevallom, nem is zavar, hogy ilyen vagyok (kicsit különc a sminkeléssel kapcsolatban). :)

Nos anyukán sem sminkelte magát, csak halvány rózsaszín körömlakkot meg szájfényt használt, de régen mindig nagyon csinos volt, divafos, butikos ruhákat hordott, szép hosszú haja volt, meg minden, de aztán egyre inkább kezdte elhagyni magát. Levágatta a hahát, se valami rémesen áll neki, sehogyse áll, a divat sem érdekli, nem festeti a haját, pedig már őszül, de azt mondja, nem foglalkozik már ezzel. Ha együtt megyünk vásárolni, mindig segítek neki vásárolni, nem hagyom, hogy béna ruhákat válasszon

Nálunk is volt vita a szőrtelenítésből, engem csúfoltak az iskolában, mert volt egy kicsi hónaljszőröm, mondtam anyának, hogy szeretném leszedni, mert piszkálnak érte. De ő ezt nem értette, mert aző idejében még dzsumbuj volt a menő.Meg azt mondta, hogy nem is látszódik meghogy a szőrtelenítéstől csak erősebb lesz. De aztán csak megértette, hogy kikészülök a csúfolódástól. De mondta, hogy a szeméremszőrzetem nehogy valaha is borotválni merjem, mert az úgy természetes. Azóta persze azt is borotválom, de amiről nem tud, az nem fáj.

De én azért kaptam felvilágosítász szex és menstruáció témában. Anya mondta, hogy ő fájlalja, hogy a mama nem beszélt neki a szexròl, de persze a menstruációrol felvilágosította, bár a mamának még erről sem beszélt az anyja....

A sminkkel kapcsolatban:Nyolcadikban rávettem anyát, hogy vegyünk sminkcuccokat, mert ballagásra szeretnék sminkelni.

De mivel azt sem tudtam, hogy fogjak hozzá( és anya sem tudta, mert sosem sminkelt) csak szempillaspirált raktam. Aztán kollégiumban figyeltem hogy sminkelnek a lányok, majd én is elkezdtem sminkelni. Anyám persze kiakadt, hogy milyen ronda vagyok így, smink nélkül szebb lennék, satöbbi...

Néha komolyan nem értem anyámat, de ettől függetlenüp nagyon szeretem. :)

Anyukám is ilyen, sőt ő az a fajta, aki kimondottan büszke arra, hogy nem foglalkozik a külsejével. Mindig farmerben, sportcipőben, és iszonyú ronda kínai blúzokban jár. Ha valahova ki kell öltözni, mindig a nagymamámtól kér kölcsön ruhát, és olyankor sminkel: azaz szempillaspirált tesz magára. Sajnos hiába akarok pozitívan hozzáállni, nem egyszerű. Mert a sminken túl az arctisztítás, a szőrtelenítés, sőt még a dezdorhasználat is túlzás számára.

Nem sokat tanultam tőle :D Amíg otthon laktam, két tűz között léteztem: otthon azt hallgattam, hogy csak a lotyók szőrtelenítenek, és amikor egyszer meglátták, elmondtak mindennek. Az osztálytársaim ellenben akkor szóltak be, amikor látták, hogy nincs leborotválva a lábam...

Igazság szerint engem is elkezdtek ezek a dolgok érdekelni, de sok minden a mai napig rejtély, pedig lassan 30 leszek :D Például kozmetikusnál még soha nem voltam, és nem is tudom, hogy kell elmenni, mit mondjak, mit fog csinálni - félek :D Ugyanígy gyantáztatni se voltam még, pedig jó lenne, mert magamnak nem tudom normálisan megcsinálni.

Sminkelni akkor tanultam meg, amikor balettra jártam, tizenpár évesen. Ebből egyébként vicces sztori kerekedett, hiszen ott nagyon erős sminket kell felrakni. Utána hónapokig tartott, mire egyáltalán elhittem, hogy a kevesebb is látszik :D

A divattal viszont azóta is hadilábon állok. Ha elmegyek vásárolni, ugyanazt a néhány stílusú ruhát merem csak megvenni, amikről tudom, hogy jól állnak. Más fazonokkal egyszerűen félek kísérletezni. Tiszta gáz :D