Elmondjam a szüleimnek azt amiről azt hiszik semmit nem tudok?

Sziasztok!

Egy 18 éves srác vagyok és amikor kb egy hete késő este nem bírtam elaludni olyanok ütötték meg a fülemet, hogy Anyu megcsalta Aput és Anyu szerelmes abba a másik férfiba. Nem hallgatóztam, vitatkoztak és azt akaratlanul is meghallja az ember különösebb hallgatózás nélkül.

Azóta csak ezen pörög az agyam és Anyuval - akit eddig szerettem - nem tudok egy légtérben megmaradni, tudat alatt kontrollálhatatlanul beszólok, visszaszólok neki, mert ez nagy sokk számomra és a családunk sem olyan már mint egy héttel ezelőtt volt. Van egy 10 éves húgom de nem hiszem, hogy ő felfogná ezt az egészet.

Azóta Anyu olyan itthon mint egy királynő, amit kimond, azt Apu alá teszi, mert megérezte szerintem, hogy Ő igenis ,,pótolható" és állandóan az ő oldalán van mindenben, de nagyon látszik, hogy érdekből teszi, hogy a házasságot mentse.

Amikor Anyu és én egy légtérben vagyunk, mindenki csodálkozik, hogy mi bajom van.

Konkrétan az, hogy bomlasztja a családot.. Válásról viszont szó ( még ) nem esett.

Mélységesen elítélem azt, hogyha valaki már örök hűséget fogadott a házastársának és szeretik egymást ( különben nem ölelkeznének és nem csókolóznának )de erre az egyik fél teljes mértékben sz@rik.. Pláne 20 év után.

Ha most megkérdeznétek, hogy szeretem-e az édesanyámat, cseppet haboznék a válasszal de ha az ember egy ilyen kérdésen elkezd agyalni, az rég rossz.

Szerintetek mit tegyek?

Beszéd vagy szájzár?

Előre is köszi! :)