Ti is éreztétek úgy, hogy a szüleitek titeket hibáztatnak azért, ahogy az életük alakult?
Az elmúlt pár évben egyre gyakrabban érzem azt, hogy a szüleim engem és csak engem okolnak az életük alakulásáért. Semmi tragikus nem történt velünk szerencsére, egy átlagos család vagyunk. Nem vagyunk gazdagok, de megvan minden ami kell, sőt több is mint az átlagnak... 5. éve egyetemre járok, de mivel jogi egyetem, így benne volt a csúszás, és sajnos még 2 évem van. 200 km-re lakok, így ritkábban járok haza, de szinte minden hétvégén dolgozom, nagyon visszafogott éltet élek, házias, rendes vagyok, az öcsémre is figyelek akivel a suli miatt együtt élek ( sőt csak rezsire kell költeni, mert megoldható lett ez a dolog is). Fiatalabb koromban sem voltam különösen problémás, gyakran betegeskedtem, de semmi komoly. Mégis rendszeresen bántanak amiatt, hogy nehezen jutnak egyről a kettőre, ami 2 egyetemista gyerek mellett tény, hogy így van... De minden tettem kritizálják, heti szinten bántanak amiért nincs barátom/kapcsolatom, mindenért engem tartanak felelősnek ami őket éri ( míg a testvérem kb. szent ember...)Nagymamám is sokat segít minden téren ráadásul.Mégis minden pillanatban azt érzem, hogy számolják a napokat, hogy mikor lépek ki hivatalosan az életükből és hagyom őket békén, főleg anyagilag, de szerintem minden más támogatást is unnak.
Talán lehet, hogy nem voltam tervezett gyerek és tudat alatt mai napig "méregesek" rám emiatt?! Napestig sorolhatnám...
23/L
válasza: válasza: válasza:Sajnálom, hogy ilyenek a szüleid.
Egy normális szülő, főleg, ha okos és intelligens a gyereke, akkor támogatja, hogy elérhesse a céljait. Sajnos nem minden szülő normális.
Sok sikert mindenhez!
válasza: válasza:Ne butáskodj,amiket leírtál,az alapján inkább büszkének kellene lenniük rád,nem pedig az ellenkezője.
Te vagy a nagyobb gyerek,gyakori,amikor a kisebb megszületik,és utána is,az idősebb testvér úgy érzi elhanyagolják,kevésbé érzi az ősök szeretetét.
Én biztos vagyok benne,a szüleid szeretnek,mégha baxtatnak is sokszor.
Szerintem a szüleidet konzervatív szellemben nevelték,konzervatív gondolkodásúak,ez lehet a probléma,hogy bántanak a párkapcsolatod hiánya miatt.
Itt vagy 23 évesen,sehol egy férjjelölt.
A leírásból ítélve egy szuper csaj vagy,relax:)
Szüleid támogattak a jogi pálya választásában?
Semlegesek voltak vele kapcsolatban leginkább! Természetesen tudom, hogy mennyire nem könnyűek ezek az évek sem anyagilag sem máshogyan, nem kell a fejemhez vágni...
Valószínűleg tényleg az az igazság, hogy attól félnek, hogy mivel se barátom sem komoly munkám nincs még, hogy a nyakukon maradok, mint egy csóró öreglány :-D Természetesen ez nem célom,de ez egyelőre így alakult és teszek ellene ahogyan csak tudok. Ráadásul én nem hiszem, hogy az ember boldogsága a házasságból stb. ered, ezt meg is mondtam, nem fogok csak azért kapcsolatban élni valakivel, hogy ne legyek öreglány és mert a társadalom ezt várná el... Tudom, ez is egy érdekes felfogás.
válasza: válasza: válasza:Na,én pont ezért nem akarok soha gyereket.
Nem akarok,hogy a saját gyereket ilyesmit érezzen irántam,amiket most te megélsz a szüleiddel kapcsolatban.
"Szép dolog a család",de én is azt látom a környezetemben mindenhol,hogy csak a baj van vele.
Azt,hogy mi megszületünk,nem tehetünk róla.
Azt,hogy mi szeretnénk e szülők lenni,arról viszont igen.
Ha nekem gyerekem lenne,én inkább attól félnék,hogy nem tudnék neki segíteni,amikor rám szorul.Már pedig amikor a szülők megöregednek sok esetben ez következik be.
Az érdekes,hogy azt várják,hogy mikor mész férjhez.Ha jól sejtem az ő életük is azért lett ilyen,mert jó korán elkötelezték magukat,lehet nem a jó partnerhez és kapcsolathoz.
Ha én így járnék,a gyerekemnek biztos nem kívánnám azt,hogy ő is ezt élje meg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!