Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Aki külföldön él, telepedett...

Aki külföldön él, telepedett le! Nektek nincs/nem volt lelkiismeret furdalásotok, hogy a szüleitektől távol éltek? (magyarázat lent)

Figyelt kérdés

Tehát. Tegyük fel, hogy az ember jó viszonyban van a szüleivel, tényleg az az igazi jó viszony.


Normális -e, ha az embernek lelkiismeret furdalása van amiatt, hogy "itt hagyja" a szüleit?


Lehet hülyeség, egyébként még nem is állok ott (16/L), csak van, hogy belegondolok: akik külföldre mentek, nincs olyan érzésük, hogy ezáltal cserbenhagyják a szüleiket? Azzal pl. hogy a szülők keveset láthatják őt, esetleg már az unokákat? Vagy hogy nem tud ott lenni, ha segítségre van szükség?


Köszi előre is a válaszokat! :)



2016. márc. 18. 20:25
1 2
 1/12 anonim ***** válasza:
81%
Én ugyan nem mentem sehová, de ez naiv, gyerekes kérdés. A szülő természetesnek kell vegye, hogy a gyereke elszakad tőle és éli a saját életét, ha kell külföldön. Ez nem szülők ellen elkövetett bűn, visszaélés vagy bármi és normális szülő nem is tekinti annak. Sokan a zavaros helyzeteket, amikor érzelmek csapnak össze az emberben úgy élik meg és úgy is nevezik, hogy "lelkiismeret furdalás". Pedig ez nem az, hanem a külső tényezők és erők ellenében való tehetetlenségből fakadó bizonytalanság. Hasonló ehhez az, amikor az ember elveszti a szüleit és ilyenfajta érzés keríti hatalmába, hogy esetleg nem tett meg valamit, amit meg kellett volna tennie stb.
2016. márc. 18. 20:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 anonim ***** válasza:
96%
Ertem mire gondolsz, en sokszor erzem ezt, elegge bant is a dolog, pedig csak 2 eve koltoztem ki, es " csak" 1200km kb. De akkor is... Hazakoltozni nem fogunk, ferjem itteni allampolgar.
2016. márc. 18. 20:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/12 anonim válasza:
64%
En külföldön elek, évente kétszer jövök haza egy-egy hétre. Igen rossz erzes, de nem igy fogom fel, s szerencsére ok sem. Tudjak, hogy itt jól érzem magam, s ezt tiszteletben tartják. A tesom otthon el, igy van valaki akivel, sűrűbben talalkozhatnak. Nincs itt családom, s ez az a pont amivel nem tudom, hogy birkóznek meg, ha lenne. Nem szívesen vállalnék itt gyereket.
2016. márc. 18. 20:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/12 anonim ***** válasza:
96%

Nekem szerencsém volt, családostul jöttem ki.

Magyarországon csak távoli rokonok maradtak, akikkel akkor tudtam találkozni, amikor időnként hazamentem.

Egyébként sem láttam volna őket gyakrabban.

Apám már régen nem élt akkor velünk, de édesanyám nélkül nem jöttem volna ki.

Sok rokonom élt itt is, ez is számított.

2016. márc. 18. 20:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 anonim ***** válasza:
93%

Engem ők küldtek.


Látták,hogy a diploma után csak kínlódtam egy ótvar állásban,már 4. éve.

SOKKAL jobban járt a család, a kinti melóm alatt összejött annyi,hogy lenulláztam a lakáshitelt a házon,így már azzal sincs gond.

2016. márc. 18. 21:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/12 anonim ***** válasza:
97%

Soha nem volt lelkiismeret furdolásom, mivel nem elhagytam őket, csak messze lakok! De akkor megyek haza mikor akarok és nekik is akkor küldök repjegyet mikor akarják...

Toronto, asztalos.

2016. márc. 18. 21:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 anonim ***** válasza:
74%
Nekem van lelkiismeret furdalásom. Kicsit úgy érzem, hogy elhagytam őket :(
2016. márc. 18. 21:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/12 anonim ***** válasza:
91%

Nem, miért lenne?

Igazán jó a viszonyunk, hetente többször beszélünk, kb. 2 havonta találkozunk (egy hétre általában). Édesanyám pár éven belül nyugdíjas lesz, kb. akkorra tervezzük az első gyereket. Ő maga mondta hogy tök jó, akkor annyit jön látogatni, amennyit akar.

De 3 éves kor alatt a repülő ingyenes a gyerekeknek, úgyhogy ugyaolyan gyakran tudnánk menni amúgy is, mint eddig legalább, ha nem gyakrabban.

2016. márc. 19. 10:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 anonim ***** válasza:
93%

Nem. El kellett fogadniuk, hogy nem maradhatok csak azért otthon, hogy közel legyek hozzájuk. Édesapámnak ez könnyen ment, de anyám alapvetően sokáig gyerekként kezelt (akkor is, amikor már rég nagykorú voltam), így persze azt is zokon vette, hogy "ott akarom hagyni". Pláne, hogy én vagyok a legkisebb gyereke. Persze tudta, hogy nem tőle menekülök, csak folyton firtatta, hogy valami közelebbi országban nem lenne-e jó nekem.

Páromhoz jöttem ide, még nincs gyerekünk, viszont sokszor belegondolok, hogy majd ha lesz, akkor viszonylag kevésszer találkozhatnak vele. Valóban, ez eltölt némi lelkiismeret-furdalással, de előbb-utóbb az embernek a saját érdekei szerint kell döntenie, nem aszerint, hogy mi a jó a szüleinek. És nem csak gyerekvállalás-kérdésben.

23/L, Oroszország (ázsiai része)

2016. márc. 19. 16:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/12 anonim ***** válasza:
91%
Evente ketszer hazamegyek, hetente egyszer beszelunk telefonon. Anyukam mindig azt mondja, hogy remeli nem bolondulok meg, hogy hazakoltozzek.
2016. márc. 19. 20:44
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!