Mit lehet kezdeni a megkeseredett szülőkkel?
Nem is biztos, hogy jól fogalmaztam meg a kérdést, mindenesetre leírok egy-két esetet. Apámról van szó. Elmúlt 50 éves, miután elváltak anyámmal, nem nősült meg újra, nem lett élettársa. Mondhatni, csak én vagyok neki, de a viselkedésével lassan csak azt éri el nálam, hogy minél hamarabb és minél messzebbre menekülni akarok.
Szabadidőmben szívesen írok, regényeket, verseket, novellákat, akár dalszövegeket is. Nem nagyon szoktam erről beszélni senkinek, csak pár ember tudott róla. Nemrég elmeséltem az apámnak, hogy írok, és majd szeretnék megjelentetni egy könyvet vagy verses kötetet. Erre gúnyosan csak annyit mondott, hogy "És mit írsz? Más könyvekből kimásolod, és rámondod, hogy azt te írtad?".
Soha semmi nem jó neki, állandóan csak a hibákat keresi mindenben és mindenkiben, lehetetlen neki megfelelni, de már nem is akarok.
Mindig úgy tesz, mintha ő mindent jobban tudna mindenkinél, csak az lehet a jó, amit ő tapasztalt és átélt, számára minden ember csak egy szélhámos, utolsó valaki. Rajta kívül persze. Ami már kicsit is másabb, mint az ő kis világa, az már rossz.
Szűk látókörű, egyáltalán nem nyitott.
Bocsánat, ha hosszú lett, de úgy éreztem, hogy muszáj ezt leírnom.
Susan Forward - Mérgező szülők
ajánlom olvasásra
válasza:amikor felidegesít, gondolj arra, hogy ő fizeti a netet.
Próbálj minnél önállóbb lenni, és akkor el tudsz költözni.
Szűklátókörű? 50 évesen? te mit tudnál net nélkül?
Amúgy csak megsúgom a valóság az, hogy azért ideges, meg mondja, hogy semmihez se értesz, mert fél, hogy tényleg nem találsz munkát. Amint elkezdesz dolgozni, rögtön a kedvedben akar járni, hogy csak el ne költözz.
válasza:
válasza:Jó lenne a részleteket jobban ismerni, hogy részleteket tudjak mondani.
Persze vannak olyan emberek, akik folyton csak kritizálják gyereküket és mindenki mást.
Az ilyenekért csak imádkozni lehet.
Egyetemista vagyok még, jövőre fogok diplomázni, ha minden jól megy. Milyen részleteket szeretnétek még tudni? Szerintem a lényeg itt van.
Köszönöm az eddigi válaszokat :)
Teljesen ilyen az én apám is.
Szerintem nem nagyon lehet ez ellen már mit tenni, talán egy társ segítene neki, de például az én apámnak az sem lesz, mert ilyen begyepesedett emberrel épeszű nő nem állna le....
Te nem tudsz rajta segíteni, hagyd rá, próbálj meg minél kevesebbet a közelében lenni.
válasza:Én még egyetem első évében elköltöztem otthonról. Az apám abusive, anyám mélykomor depressziós áldozati bárány volt. Valahogy egyik sem tudott meggyőzni, hogy nekem bármi keresni valóm van a közelükben.
De az biztos, hogy sokat dobott az önállóságomon, hogy nem volt kire támaszkodni. Jól el is rontottam sok mindent és csúnyán kihasználtak többször is. De egyetemet úgy fejeztem be, hogy volt 1kk spórolt pénz a zsebemben, mert közben dolgoztam és több ösztöndíjas programban is profitáltam.
Az a lényege a mondani valomnak, ha én megtudtam - és nem vagyok egy zseni - Akkor neked is menni fog, ha egyszer elkezded egyedül. Az eleje, kb fél év neccesebb, de aztán laza volt.
De.ez csak egy lehetőség, ami járható. Biztos van másik út is. Remélem megtalálod!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!