Anya nélkül nőttem fel. Lehet valamilyen negatív következménye felnőttkoromra?

Ha a dédi nagyon kedves volt és szeretettel nevelt, akkor ezt a súlyos törést át tudod vészelni. Tartsd apáddal, anyáddal a kapcsolatot, mert a harag akadály, ezért neked, hogy ezt tették veled teljesen el kell engedni, a saját szabadságod érdekében.

Kívánom, hogy sikerüljön és élj önálló, szabad életet!

Mi a testvéreimmel szintén anya nélkül nőttünk fel. A legkisebb húgom (4-en vagy lányok) amikor megszületett, anyám a kórházból lelépett, és soha többé nem láttuk. Én akkor 4 éves voltam, a nővérem 6 éves, a nagyobbik húgom 2 éves.

Apám nevelt fel minket, még nagyszülők sem voltak, csak apu. Ő volt 1 személyben az apa, anya, mama, papa.. Ma már sokszor meséli, hogy voltak gondjai az apai szereppel, amikor fogalma sem volt, hogy kezeljen 4 eleven lányt. Ahogy serdültünk úgy kezdett fájni apum feje..:) De mindig mondja, hogy élete legjobb döntése volt, hogy felnevelt minket. Apám odaadó szeretete, vidámsága, kitartása miatt egyikünk sem szenved attól, hogy nincs anyánk. Ma már mind a 4-en felnőttek vagyunk. Sikeresek, boldogok..Semmi negatívumot nem élünk át az anyai hiány miatt, mert bár apu férfi, de ott volt mindig ha szükség volt egy anyára...

Természetesen, mindenkire valamilyen hatással van egyik vagy másik esetleg mindkét szülő hiánya/elvesztése bármilyen formában. Egy anya egyébként is meghatározó a gyerek életében, ő a fő gyökere mindennek és a vele való vagy a vele nem való kapcsolat is meghatározza és hat az emberre. Elvileg egy gyereknek az anya az egyetlen biztos pontja az életében ha ez csorbát szenved akkor problémák lehetnek a bizalommal, kötődéssel, később a párkapcsolatban a másikhoz való hozzáállásban és viselkedésben stb..stb.. nem volt elötted példa, a nagymama jó dolog de ő nem anya. Nem ő szült a gyerek nem tőle várja azokat a dolgokat amit egy anyától, és nem is tőle kéne megkapnia. A nagyszülőknek teljesen más szerepük van. Nálad a szerepek felcserélődtek és felborultak sajnos.

Gondolom nem véletlenül tetted fel a kérdést..Javasolok egy pszcihológust, mert bizony az otthon elszenvedett sérelmeink most mindegy milyen ilyen szempontból az egész életre rányomják a bélyeget van amit felismerünk hogy ez amiatt, azon tud esetleg az ember változtatni és van amit nem, és a rejtett dolgokkal nem is tudunk mit kezdeni de egy szakember tudna segíteni