Lehet még valamit tenni közel a 30-hoz ezügyben?

Ne haragudj kérlek, hogy csak ennyire röviden válaszolok a tulajdonképpeni kérdésfeltevésedre, de éppen könyvet írok és ebből ha valaki nagyon belejön, akkor sokkal nehezebb kiszakadni mint ahogyan azt még az elején gondoltam. Ugyanakkor nem állhatom meg, hogy mégis ne válaszoljak néhány mondatban. Ne aggódj egyetlen percig sem, a hiba nem a Te készülékedben van! Most voltam a hétvégén Németországban, a vonatomra (igen, vonattal mentem, mert jól esett) Bécsben felszállt három 14 éves elsős gimnazista fiú, akikkel ha jól emlékszem Salzburgig kellett megosztanom a fülkét. A fiúk perfekt beszéltek angolul, tök egyedül utazgatnak ide–oda (akár külföldre is) ráérős idejükben, s ameddig én kifelé bámultam az ablakon, Ők osztrák létükre angolul a kommunizmusról folytattak parázs vitát. Szóval csak ennyit az önállóságról, ahogy mostanában pesti tájszólásban mondani szokás. Mi magyarok ilyenek vagyunk, nem lázadunk fel még akkor sem ha szíjat akarnak hasítani a hátunkból, hanem eltűrjük a verést, a megaláztatottságot, az elnyomást és a rabszolgaságot. Ha egy hülye kormány azt mondja, hogy nesze itt van egy narancs és kuss, akkor mi örülünk mint majom a farkának és kussban maradunk, akkor is ha közben még vernek is. Meg tudom érteni azokat aki külföldre menekülnek, én is megyek hamarosan, nagyon remélem. Amikor hazértem rögtön majdnem sírva is fakadtam. Felszálltam egy csillogó–villogó, modern nemzetközi főpályaudvaron normális emberek között és leszálltam a Keletiben ami leginkább egy rothadó nyomortelep disznóóljára hasonlít! Börtönországban élünk, Magyarország egy hatalmas börtön ahol csak két dolgot lehet: engedelmeskedni és kussban maradni. Teljesen meg tudlak érteni, hogy ennyire borúsan látod a jövő, én is úgyígy vagyok vele. Én 34 éves vagyok, de már annyira elegem van mindenből, hogy már öngyilkos is akartam lenni. El kell innen menni, amilyen gyorsan csak lehetséges. Annyira jó volt látni, hogy más országokban normális emberek élnek, komolyan mondom gondolkodtam rajta, hogy már most ott kellett volna maradnom így teljesen egyedül is akár, mert mindössze néhány hónap alatt normalizálódhatna az életem egy barátságos, szabad és normális országban! Ja igen, még egy rövid története: ahová beültem ebédelni, ott összefutottam két kiküldetésben lévő Google alkalmazottal. Csak úgy leültek az asztalomhoz egy vidám, jókedvű német lány társaságában. Csak azért mert látták, hogy egyedül ebédelek. És beszélgettünk mindenféléről. Há kiderült, hogy Magyarországon is voltak pár héttel ezelőtt de amit meséltek azt itt nyilvánosan le sem merem írni mert félek Döbrögiék egyből bekaszniznának hazaárulásért. Szóval megvolt a véleményük Magyarországról és azt senki nem teszi zsebre. Magyarország nem csak egészen Európa, de lassan már a komplett nyugati világ szégyene, ezt követően már nem mertem megmondani sehol sem, hogy magyar vagyok. Inkább az mondtam, hogy lengyel vagyok, mert lesült volna a pofámról a bőr, ha kiderült volna, hogy honnan jöttem. Magyarokkal is összesen egyszer találkoztam, akkor is ordítottak mint a vadállatok, pedig csak egy élelmiszerüzletben álltak sorba. Szerencsém volt, mert elég messze tudtam kerülni tőlük, de mindenki más is erre törekedett ahogyan láttam... Egyszóval nem a Te hibád, a társadalmunk ilyen és ezen egyelőre úgy látszik nem lehet változtatni...

Lehet keresel jobb munkát hogy ne fügj anyukádtol.másik dolog egyik füleden be másikon ki ha olyat mond .

:( Bocsánat, de ez nagyon szomorú, a 1900 évek elején éltek így a nők. Miért nem állsz a lábadra, miért kell harminc évesen is anyucitól függeni? Legyél végre felnőtt nő, illetve fogad el, hogy te élsz a pároddal nem ők.

#5: Ez aztán egy igazán művelt és érett ember hozzászólása volt, pontosan az ilyen emberek miatt kell a többi magyarnak szégyenkezni akkor, ha külföldre mennek. Pontosan erről beszélek: ha valaki olyat mond ami nem tetszik, az rögtön "szófosó", pedig csak az igazságról beszéltem. Itt már megszólítani sem szabad, mert azon befenyítenek és veréssel kecsegtetnek. Ez a birkaszellem, de inkább idióta egysejtűelmének mondanám. Ennyi ostoba ember még feketeafrikában sincs, egyeseknél még a bantunégerek is sokkal műveltebbek, illemtudóbbak. "Fosni" szerintem te szoktál a bőgatyádban és utána gondolom jóízűen ki is kanalazod a saját termékedet a lepragödörből.