Mit tegyek ha nem akarom még bemutatni páromat a szüleimnek?
Feltettem itt egy kérdést tegnap arról, hogy hogyan szójak a szüleimnek a barátomról. Egy kérdéssel még ki szeretném egészíteni.Még a létezéséről sem tudnak a szüleim,de mivel a párom fel szokta hozni egy párszor a szülő témát, megfordult a fejemben hogy lassan talán "illene" bemutatni is.
4 hónapja vagyunk együtt, még csak kétszer találkoztunk, viszont ha szólok róla a szüleimnek a következő vagy azutáni találkozón biztos el kéne hoznom magamhoz hogy megismerjék.És én rettegek ettől.
Apával még nincs is nagy baj, csak túlságosan aggódik értem, én igazából anya miatt félek.Mindenkiben csak a rosszat látja, ahogy a mamám is, és biztos elsőre kiszúrná az összes rossz tulajdonságát és nem hagyna békén vele. Félek, hogy eltiltanának tőle, vagy a srác nem szeretne ide jönni többet a rossz élmények után.
Még a barátnőimnek sem merem bemutatni a szüleimet, nem is nagyon szoktam, mert nagyon jól ismerem már őket.
Mit tegyek? Nagyon félek hogy lassan itt lenne az ideje hogy találkozzon anyáékkal:(
17/l
válasza:"a szüleim viselkedéséd szégyellem előtte"
Akkor még nagyobb a baj, mint gondoltam...
Mielőtt ideírsz egy kérdést, számíthatnál rá, hogy lesznek, akik neked esnek, úgyhogy ne legyél kiakadva rajta. Ilyenek a netes fórumok.
válasza: válasza:Na basszus, ilyenkor örülök, hogy az én kamaszkoromban még nem játszott szerepet az internet… ennyi rosszindulatot nem tudom, hogy tudtam volna elviselni, net nélkül szerencsére sokkal kevesebb ilyenben volt részem…
Naszóval. Igen, 17 éves, és igen, távkapcsolatban van (megjegyzem 2016-ot írunk, a napi kommunikáció lehetősége a távol lévő szeretteinkkel alap). ÉS AKKOR MI VAN? Erről szólt a kérdése? Nem. Kíváncsi volt bárki véleményére ezzel kapcsolatban? Nem. Arrogáns, nagyzoló, magát mindenkinél okosabb, érett felnőttnek gondoló, elkényeztetett kis tinip.csa benyomását keltette? NEM. Akkor mi a jó büdös búbánatos francért kell cseszegetni??? Kérdezem ezt úgy, hogy én is oktattam már ki nem egyszer tiniket gyk-n, olyanokat, akik úgymond megérdemelték. A mostani kérdező mégis mivel váltotta ezt ki nálatok? Mert nekem úgy tűnik, maximum azzal, hogy merészel 17 éves lenni, ideiglenesen távkapcsolatban élni, és – ó, borzalom, leírni sem merem – az édesanyja bizonyos tulajdonságai/megnyilvánulásai gondot okoznak neki. Hogy meri ezt, te jó ég…! Gondolom itt mindenkinek tökéletes családja volt tökéletes anyukával, tökéletes családi kapcsolatokkal. Természetesen ezért ti is tökéletes kamaszok voltatok, akik esténként párás szemmel rebegtek hálaimát a szüleiteknek, amiért életre hívtak titeket. Egyikőtök szeme sem nyílt ki kamaszkorban, és egyikőtök sem merészelte kritikusabb szemmel nézni a drága, életet adó, tökéletes, feddhetetlen mintaszüleit, a kamaszkorotok pedig arról szólt, hogy minél fényesebbre suvickoljátok a glóriát a fejük fölött. Örülök neki, vastaps.
Pár szót azért „vesztegetnék” a kérdésedre való válaszra is, ha már itt a sok érett, tapasztalt felnőtt még csak a kérdés értelmezésére sem volt képes, nemhogy válaszolni.
Előszöris, írod, hogy apukáddal még minden oké lenne, tehát én őt környékezném meg először, anyuka nélkül. Nem vinném túlzásba, egyszerűen csak elmesélném neki, hogy egy ideje már ismerkedek egy fiúval, és úgy érzem, komoly a dolog. (Szerintem az „ismerkedés” pozitívabb töltetű, mint a „már van pasim”. A jelentése hasonló, de azért finomabb… érted. ;)) Ha ő képben lesz a dologgal, könnyebben beavathatod anyukádat, mert az esetleges negatív reakciókat el tudja simítani. Innentől pedig egyenesen következik, hogy meg kellene ismerniük, simán lehet, hogy ők fognak rákérdezni, hogy „na és, mikor hozod el bemutatni”.
Eközben természetesen vázolnám a srácnak, hogy lassan szívesen bemutatnám otthon, de (!) anyukámmal ez és ez lehet a probléma, nehezebb eset az átlagnál, kérlek így viszonyulj majd hozzá, és ahhoz, amit esetleg majd mond/tesz/sugall. Ha valóban jó a kapcsolatotok, akkor nem ez fogja meghatározni, hogy szeretne-e többet menni = szeretne e többet látni téged. Igen, lehet rá befolyással, de a barátod szempontjából nem olyan naggyal, mint gondolod (ha meg igen, hát majd megoldjátok máshogy a találkozást… de mondom, erre nem sok esélyt látok ;)
Tehát a lényeg: először apáddal beszélni, aztán anyukáddal, és mindenképp avasd be a párodat, hogy készüljön rá, nem biztos, h zökkenőmentes lesz a dolog.
Én drukkolok Nektek, sok sikert!
Lehet,hogy vannak itt tapasztaltak, de nem vall valami nagy érettségre hogy a kérdéstől elvonatkoztatva próbálják bemagyarázni nekem hogy nem is szeretem a barátomat főleg azután hogy alig írtam valamit a kapcsolatunkról. Szerintem én jobban tudom mit érzek mint vadidegenek.
Nem tudjátok a háttértörténetet, hogy miért tudtunk csak készer találkozni,vagy hogy a jövőben hogy tervezzük a kapcsolatunkat, és hogy már csak 2 évig nevezhetjük távkapcsolatnak, nagyon is komolyan gondoljuk mindketten.
Amit a szüleimről mondtál meg végképp nem értem.Tudod te hogy milyenek? Nem hinném.Órákig tudnék mesélni neked róluk és hogy bánik velem a saját anyám kiskorom óta, de lényegtelen, úgysem érdekel.Van oka, hogy szinte senki nem jön hozzánk látogatóba és hogy az összes szomszéd/rokon elkerüli őket(főleg csak az anyámat). De az semmi amit emberek előtt csinál,ahhoz képest amit itthon leművel, alig várom hogy leteljen az a 2 év és elkerüljek itthonról.
Egyébként szerintem egy vele töltött nap után nem kérdőjeleznéd meg hogy miért szégyellem.
És hozzátenném hogy engem mindenki úgy ismer, hogy amit kapot azt adok.Sosem voltam bunkó és tiszteletlen azokkal, akik normálisan viselkedtek velem.
Szídhattok itt hogy hogy merek így beszélni a szüleimről, de hozzátenném hogy sosem voltam tiszteletlen azzal, aki nem érdemelte meg.Egy 3-4 éves gyerek szerinted hogy romolhat el,mitől utálhatja meg a szüleit? Mi válthatja ki belőle a viselkedést hogy nem tud szocializálódni már az óvodában sem, ahol minden kisgyerek nyitott és barátkozó? Mit gondolhatott a szomszéd amikor arra jött át hozzánk hogy ölik-e a gyereket, mire a 4-5 éves gyerek sírva rohant oda hozzá hogy el akar menni otthonról?
Van oka annak hogy nem tisztelem őket és hogy félek bemutatni a barátomat, legszívesebben be sem mutatnám őket egymásnak, ha nem lenne "muszáj" és "illendő", és ha nem akarná a barátom megismerni őket(nem tud minden részletet arról hogy milyenek, csak azt mondtam el neki hogy hogy szoktak viselkedni vendégekkel és valószínűleg hogy viselkednének vele).Szerintem anya is boldogan megismerné, hogy aztán minden adandó alkalommal a fejemhez vágja hogy mi rosszat talált benne, tudna min csámcsogni hónapokig, újabb indokot hogy leszólhasson.
Annyira nem rossz a helyzet, hogy ne tudjak itt élni, főleg pár éve lett elviselhető, és végül is fel tudtam nőni normálisan, ettől függetlenül alig várom hogy leteljen az a 2 év és elmehessek itthonról.
Utolsó:nagyon szépen köszönöm, jól esik hogy végre valaki megértette mit akarok mondani, örülök hogy vannak még jó emberek :)
Engem is felidegesített, de hagyd a fenébe, a rosszindulaton nem lehet segíteni, úgysem fogják megérteni.
Egyébként a válaszodra reagálva, köszönöm a tippet:) Az egyetlen baj ezzel, hogy apát szinte alig látom, mivel anya nem hajlandó dolgozni, így folyton mennie kell hogy eltartson minket.Emiatt nincs valami bizalmas viszonyunk, konkrétan semmit nem tudok megbeszélni vele ami komolyabb, de azt tudom hogy a fiúk miatt mindig is aggódott:) Rendben, megpróbálom elmondani neki, aztán hátha sikerül.
Szerintem egyébként meg fogja érteni a barátom, már nagyjából meséltem neki róluk, de semmi durvát, ahogy írtam csak úgy világosítottam fel a témáról hogy elmondtam neki, hogy szoktak bánni vendégekkel.Félek, hogyha elmondanám neki alapból milyen anya, tényleg el akarna jönni de nem ismerkedni, hanem jó megmondja neki a magáét, és semmi balhét nem akarok, szóval ezt a részletet kihagytam.
válasza:"Mit tegyek ha nem akarom még bemutatni páromat a szüleimnek? ... félek bemutatni a barátomat, legszívesebben be sem mutatnám őket egymásnak, ha nem lenne "muszáj" és "illendő", és ha nem akarná a barátom megismerni őket"
Nagyon egyszerű: beszélj a barátoddal, hogy még ne akarja megismerni őket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!