Összeházasodtunk, anyu akarata ellenére. Most jön az "ugyemegmondtam". Mit tegyek?

Ezek szerint anyádnak igaza van, nem tudtok megállni a lábatokon, és nyomorogtok.

Ha nem akarjátok hallgatni, akkor ne menjetek oda, ahol anyád van.

Nos, lehet hogy nem véletlen akart anyád időben szólni. Bármilyen hihetetlen, nem a rosszindulat vezérelte.

De ugye jött "az én életembe ne szóljon bele senki, majd én megmutatom".

És most a legnagyobb bajod, ha jól értem, hogy nem tudod anyád orra alá dörgölni, hogy megmutattad. Sőt, neki lett igaza.

No komment.

Oldjátok meg a problémáitokat! Egy több évtizedes házasság alatt bizony vannak kemény időszakok, amin együtt kell tudni átlendülni. És ha már lehúztatok egymással legalább egy évtizedet jóban-rosszban, akkor majd anyád is elismeri, hogy megy ez nektek.

De nekem kicsit az az érzésem, hogy te már most megbántad, hogy összeházasodtatok.

Vagyis legszívesebben elválnál a csóró férjedtől, hogy keress egy pénzeset, aki el tud tartani. De nem akarod, hogy anyádnak legyen igaza.

Mondjuk tarts egy gazdag szeretőt, akiről tudsz pénzt akasztani. ;)

Undorító dolog, hogy mindig csak a pénz, pénz, pénz számít! Hát mindenki k+rva ebben a re-tek országban? Utána meg sír a szája mindenkinek, hogy utálja a férjét! Üzenem a kedves anyukának, hogy nem a férjnek kell eltartania téged! Értem, hogy ez most egy ilyen helyzet, de ahogy a szavaiból kiveszem, ő azt várná, hogy a pasi tartson el mindig téged, magyarán ő dolgozza ki a belét, amíg te otthon feszítesz a vackon.

Hányok az ilyen emberektől!

Én ugyanúgy választottam volna, mint te.

Ha ez a gond, akkor mondd meg anyádnak, hogy akkor is őt szereted, ha száraz kenyeret esztek a híd alatt, szereted és nem bántad meg, hogy őt választottad. Lesz majd jobb is, csak ki kell tartani egymás mellett.

Aztán addig ne beszéljünk vele, amíg nem fogadja el a férjedet.