Szüleim azért támadják a barátomat, mert elvárja hogy felesben fizessük a nyaralásunk költségeit. Ti mit gondoltok erről?

Igazából ez is tipikusan egyik hülyébb mint a másik helyzet.

1. Maga a felesbe fizetés, főleg kapcsolat elején teljesen jogos lenne.

2. Ha mindent a srác fizetne, akkor meg azon menne a vita, hogy milyen kitartott a csaj.

3. Nyaralást csak úgy szervezek le, ha megvan rá a pénz. Ha fél évvel előre akkor fél évvel előre félre teszem. Ha nincs pénzem akkor nem megyek nyaralni.

4. Ha tudom hogy a másiknak nincs pénze a nyaralásra, akkor vagy besegítek neki, vagy lemondom az egészet.

Nem tudom hány éves vagy kérdező,de gondold végig,hogy milyen férfit képzelsz/ képzeltél el mindig is életed párjának. A pasi aki kitartja a barátnőjét és aközött,hogy valaki még egy ásványvíz árát is képes elfelezni a barátnőjével(ismertem ilyet is) nagy különbség van.

Te magad állítod fel az elvárásaid mit keresel a másikban és te viseled később a következményeit, amikor beüt a baj.(mert bármikor beüthet). Ha egy férfi sose volt jószívű, törődő,figyelmes és csak magára gondolt mindig is később nem kell rajta csodálkozni ,hogy ilyen marad és sose fog melletted állni. Tudod ki milyen virágot tép...

És most nem arról beszélek,hogy fizesse a nyaralásod. Én se fogadnám el és ezt nem csak írom, mert voltam már ilyen helyzetben szintén pár hónapos kapcsolatban, ott magától ajánlotta fel az akkori párom,hogy ne kérjek a szüleimtől,ő jól keres és nem veri földhöz az összeg, én pedig még suliba jártam. Visszautasítottam, mert megmondtam,hogy ekkora ajándékot nem szeretnék elfogadni.Inkább lemondtuk és csináltunk mást. Tehát nem arról van szó,hogy elvárom,hogy körbenyalják a popsimat, de ha ugyanezt csinálta volna,mint a Te párod (vagyis még fel se ajánlotta volna, hogy kölcsönad,sőt erőlteti,hogy old meg), egy életre leírta volna magát nálam, mint komoly kapcsolatra alkalmas TÁRS.

Az a baj,hogy az ilyenekkel tökéletesen megmutatják a későbbi hozzáállásukat a dolgokhoz. Magyarán minden fillért számolni fognak a kapcsolatban,belátás,empátia 0.A saját egojuk körül forognak. Ha ez tényleg egy teszt és átmész ahogy írták,akkor megtalálták a számításaikat. Hát egészségükre azoknak a nőknek akiknek ez kell ,csak imádkozzanak,hogy sose legyenek kiszolgáltatott helyzetben. A legdurvább tapasztalatom az egyik rokonom szintén egy minden forintot számoló pasival volt együtt, nem is volt vele baja,évekig megvoltak aztán jött a baj, rákosan mehetett haza az anyjához. Mert mikor beteg lett, kiesett a munkából sőt pénzbe került a pasi nagyon gyorsan megunta és kidobta.

Egyik barátnőmet csak idegileg tették teljesen tönkre a munkahelyén,minden nap megalázták, lehúzták,agyon dolgoztatták.Már rosszullétei voltak,a fáradtságtól és az idegtől,mindennap sírva ment be. De nem tudott váltani, mert a párja(több éves kapcsolat)teljes ideg volt,hogy akkor lehet egy-két hónapig nem tud beadni a közös dolgokba és erőltette,hogy maradjon, mindezt úgy,hogy a srácnak sok félretett pénze volt. Végül is a lány megoldta máshogy az tény, alvás helyett járt állásinterjúkra de a kapcsolat ráment, mert rádöbbent mennyire számíthat a "párjára." A másik hasonló esetbe, mint a tiéd csak beleszeretett a pasiba a lány, de pár hónap múlva lapátra került, mert egyetemista révén nem volt pénze annyi programra, amennyit szeretett volna a srác. Pedig igyekezett, ingyenes vagy olcsó programokat kitalálni,mégis gyorsan megunta a másik, hogy nem tud olyan életszínvonalat felmutatni, mint ő. Hiába is a szerelem. Az a plusz vicc,hogy mindhárom esetben csak anyagiakba voltak ám ilyen egyenlőek a pasik, ha pl. házimunkáról volt szó, már más volt a dolog fekvése,ott megvoltak a női szerepek, mi is a nő dolga.

Aki csak a pénznek él és folyton mindenbe az önrész nagyságát számolgatja nem alkalmas társnak. és nem arról van szó,hogy húzzuk le a másikat ahogy tudjuk, hanem arról,hogy összetartotok és segítitek egymást, mindenki teszi amit tud és megbíztok egymásban. A párommal több,mint 10 éve vagyunk együtt, voltak itt is rossz dolgok de összefogtunk és megoldottuk őket együtt. Természetes volt,hogy segítsük egymást, akkor is mikor egyikünknek bizony többet kellett adni akár anyagiakban, akár energiában. De együtt túllendültünk rajta és haladunk előre összefogva. Mert ilyen egy igazi kapcsolat, társ,nem pedig az aki a jóba,bőségbe, nyaraláson,programokon ott van,de a bajba vinnyogva menekül az ellenkező irányba. Le lehet pontozni de ez a véleményem!

Kedves 20as! Azért ne említsük már egy lapon azt ha valakik pár hónapja vannak együtt azzal, ha valakik házasok és családot alapítanak...

Én sem fizetném ki ennyi idő után a csaj részét, viszont nem is erőltetném a nyaralást. Ha komolyra fordul a dolog, akkor max jövőre elmennénk és lehet, hogy állnám is az egészet..

Ebben a szituációban minden gáz.

Ha nincs pénzem rá, nem megyek nyaralni. Nyaralásra sosem kérnék pénzt kölcsön. Másra sem, scak ha vészhelyzet lenne.

A pasid jó nagy tuskó, mi az, hogy szerezz pénzt, meg oldd meg? Olyan, mintha jobban ragaszkodna a nyaraláshoz, mint te. Csöppet sem megértő, különben vagy kifizetné neked, vagy mondaná, hogy halasszátok el.

A szüleidnek valamennyire igazuk van, de én nem vágnék ilyeneket a lányom fejéhez, végül is tényleg friss még a kapcsolat, ilyenkor nem szokás még a túlköltekezés.

A helyes dontes a reszedrol az, hogy ha nincs penzed ra, akkor nem kolcsonkeregetsz, hanem NEM MESZ.

Ha baratod annyira akar menni, vagy menjen egyedul, vagy ne legyen soher es hivjon meg. Itt nem az a gorenyseg tole, hogy alljatok felesbe a dolgot, hanem hogy annak ellenere bele akar teged rangatni, hogy tudja hogy nem engedhetned meg magadnak.