Mit lehet tenni egy ilyen esetben?
Anyukámmal élnék egy lakásban 18 éves vagyok. Van neki egy haverja aki a közelünkben lakik, 26 éves, a szülei lakásában él. A srácnak van egy macskája ami nálunk lakik egy éve, mert a srácnak nem engedik meg anyjáék hogy a lakásukba lakjon ezért anyám befogadta a gyerek macskáját de a gyerek veszi neki elvileg a kaját.
Felújítjuk a lakást mert egy éve vettük. Anyám nem engem kérdez meg, hogy mi hogy nézzen ki hanem a gyereket. A gyerek oda hordja az én szobámba a cuccaim mert neki nincs saját szobája anyjáék lakásában.
Nincs rendes munkahelye mert anyám vállalkozásában dolgozik mert ő nagy művész lélek és nem hajlandó akárhova elmenni dolgozni hogy legyen pénze. Engem anyám nem "vett fel" dolgozni nyáron hozzá mert a gyerek ott dolgozik és nincs hely, nem ám a saját gyerekének adna munkát hanem másénak (pedig az előtt pár héttel még ő mondogatta hogy szeretné ha ott dolgoznék)..
Teljesen kikészít én nem vihetem oda a kutyámat (kis termetű) a lakásba amit apukámtól fogok kapni karácsonyra de más macskája nálunk lakik. Szerintem ez rohadtul nem igazságos.
Állandóan a haverját védi. Teli van a cuccaival a lakásunk mert vagy oda hordja a sajátját vagy izléstelen ajándékok formájában próbálja meg becsempészni a lakásunkba a saját stílusát.
Anyám amióta vele barátkozik (1,5 éve) teljesen megváltozott mint ha a gyerek hasonmása lenne emberi stílusban, gondolkodásban, zenei izlésben. Állandóan őt védi, azt akarja hogy jóba legyek a sráccal de szerintem logikus ha ezek után nem szeretnék mert egyáltalán nem szimpatikus.
Olyan is előfordult hogy (a szobámban vannak állandóan nappalinak használják) iszogattak alkoholt és engem is kínálgatott anyám (ami egy anyától nem normális szerintem, akárhány éves a gyerek pláne egy szimpla hétköznapon).
Kérlek segítsetek és ne azon legyetek hogy még engem oltsatok le. Köszi..
L
válasza: válasza:12-es
Kivancsi lennek a parod ferfi vagy no, illetve mire vitte az eletben. Persze lehet hogy tudott tanulni, mivel te vele voltal, igy ketten csak ossze tudtatok rakni annyit hogy ne forduljon fel ehen a tanulas mellett.
En 18 voltam mikor ugyanigy kidobtak otthonrol, es nem karolt fel senki sem. Tanulni nem tudtam mert reggeltol estig dolgoztam azert hogy legyen egy fedel a fejem felett, es naponta egyszer enni tudjak. Tanulni nem tudtam tobbet, vagy legalabbis olyan dolgot nem amivel valami jo munkat megfoghattam volna. Nem sokkal kesobb meg ferjhezmentem es szulettek a gyerekek, igy akkor azert nem ment az egyetem, mivel a ferjem - aki szinten latastol vakulasig melozott - nem tudott ugy segiteni benne, nagymama pedig a fent emlitett szitu miatt nem volt. Kesobb meg elhagyott a ferjem, en meg ott voltam ket gyerekkel minden vegzettseg nelkul, persze hogy nem tudtam oket eltartani, hiaba guriztem. Szoval tapasztalatbol beszelek.
Ennek a lanynak most kell az eletet megalapoznia, es az nem fog menni, ha elkoltozik mert akkor mehet a gyarba a futoszalag melle, vagy kozmunkasnak. Hacsak ossze nem koltozik valakivel ahogyan a te parod tette, de az meg nem biztos hogy jol sul el, mint ahogyan az en peldam is mutatja. En azt gondolom, hogy az anyuka igenis elje diszkretebben a maganeletet, es nem kell a 18 eves lanyat otthonrol kiturni, csak azert mert ugy dontott hogy egy 26 evest kefel.
válasza:#13, a párom nő, és abszolút senki sem dobta ki otthonról, úgy döntöttünk, hogy összeköltözünk, és együtt alakítjuk ki a közös életünket, és kész.
De ez itt off mellékszál, a kérdésben semmi sem szól arról, hogy a Kérdezőnek egyáltalán lenne saját párkapcsolata, vagy legalább saját társasága.
Az meg teljesen érdektelen mellékszál valójában a történetben, hogy a Kérdező anyjának haverja vagy barátja vagy pasija vagy mittudomén hány éves, a világon semmi jelentősége, ugyanezek a konfliktusok meglehetnének akkor is, ha 40 vagy 60 - vagy épp 16 -
lenne.
válasza: válasza:Senki nem mondta, hogy nekem nincs saját életem, baráti köröm, kapcsolatom. Higyjétek el nem azért írtam ki a kérdést mert "jaj anyuci már szarik rám és már nem én vagyok a középpontban", csupán igazságtalannak tartom.
Csak tudjátok szar nézni, hogy anyám egy majdnem korombeli fiúcskával rohangál aki állítólag csak a haverja, én is biztos vagyok benne, hogy lefekszenek de ezt is tagadja. Undorítónak tartom ezt egyébként, pláne azért mert a gyereknek se kocsija se lakása se munkahelye és anyám ezen dolgaira tekint a magáéként. A családom is megmondta világosan anyámnak (szülei) ha ezzel a csávóval jön össze akkor onnantól kezdve rájuk ne számítson. (És mindez a gyerek kora miatt és az miatt mert konkrétan anyámat használja ki nem a saját életét építi).
Természetesen én minden erőmmel azon vagyok hogy a saját életem éljem és építsem. Ezért is oly felháborító, hogy egy nálam 8 évvel idősebb ember mért idegenek életére akaszkodik rá és miért még egy senki, otthon élő..
Apukám sajnos külföldön él, szoktunk beszélgetni ilyesmiről de egy évben 2x találkozunk. Nem tud túl sok mindent tenni onnan.
Anyámnak egyébként mondtam már nem egyszer ha kora beli, rendes munkával, autóval, és lakással/házzal rendelkező, velem tisztelettel beszélő, engem nem kitúró férfivel jönne össze áldásom adnám rájuk. Erre a válasza az, hogy a feljebb említett haverjával csak haverok és nincsenek együtt...
válasza:"Anyámnak egyébként mondtam már nem egyszer ha kora beli, rendes munkával, autóval, és lakással/házzal rendelkező, velem tisztelettel beszélő, engem nem kitúró férfivel jönne össze áldásom adnám rájuk." - Kérdező, már bocs, de ez lenne az a mondat, ami után tényleg repülnél... amikor végre megszabadultam a szüleimtől, akik folyamatosan bele akartak nyomni a "rendpárti-értékelvű-konzervatív" agybajukba, utána a gyerekemtől is tűrjem el ugyanezt az aljasságot? Már bocsi, de anyukádnak is egy darab élete van, amit nem úgy kellene leélnie, hogy közben folyamatosan mások kényszerítik rá a saját elveiket és értékrendjüket.
"A családom is megmondta világosan anyámnak (szülei) ha ezzel a csávóval jön össze akkor onnantól kezdve rájuk ne számítson. (És mindez a gyerek kora miatt " - na, ez lett volna az utolsó pillanat, amikor egyáltalán szóba állok a szüleimmel a helyében. Mit képzelnek magukról az ilyenek, azt hiszik, egész életükben ráerőltethetik a gyerekükre a saját beteg gondolkodásukat???
Úgyhogy bocsánat, de ezek után már anyukád az, akit sajnálok, mert ilyenekkel van körülvéve.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!