Mit csináljak "apámmal"? (lent)

Úgy lehet megbocsájtani neki, hogy felfogod, hogy függő, aki felett az ital uralkodik és nem fordítva. Az alkoholfüggőség betegség. Egy beteg embert kezelni kell és a gyógyulás útjára segíteni, ha lehet és még van mellette olyan ember, aki nem adta fel a reményt.

Ha nem lehet, akkor meg határolódj el mindattól, amit mond. Verni nem ver téged.

Tudod, én is éltem együtt alkoholistával, aki napi szinten hordott le minden létező sz.arnak. Rengeteget rombolt bennem a szavaival, de megpróbáltam segíteni neki meggyógyulni. Ő nem akart. Lehet apukád még menthető.

Szintén alkesz apám volt. Ő sem akart gyógyulni. Hiába beszéltünk vele szépen, csúnyán, bárhogy, ha meg is ígérte egy tiszta pillanatában, hogy megjavul, mindig visszaesett. A sors iróniája, hogy nem a mája vitte el, hanem egy vérmérgezés. A halála utáni pár hónap pokol volt mindannyiunknak, ma már nyugodtabb nélküle az élet. Egy rokonom mondta egyszer nekem arra a kijelentésemre, hogy "utálom az apámat", azt, hogy "nem apádat utálod, hanem a helyzetet amibe belekényszerített titeket". Nagyon igaza volt.

Próbálj apádnak segíteni, talán rajta lehet.

Olyankor is ideges, mert kívánja a piát.

Az én alkoholistám akkor volt a legrosszabb, amikor megkóstolta, de nem itta magát részegre, már én kívántam, hogy bárcsak minél hamarabb kiütné alaposan magát. Nem találta a helyét, jött-ment, aztán csak az lett a vége, hogy a pohárhoz nyúlt.

Te? Semmit. Anyukádnak kellett volna összeszednie titeket és elhúzni a francba, vagy apátokat kellett volna kiraknia. Itt nemcsak apád a hibás hanem az is, aki hagyja neki ezt az egészet.

Egy alkoholistával nem fogsz tudni szót érteni. Apám is az volt, sokszor el is vert amíg tudott. Egészen 16 éves koromig. Végigdolgoztam a nyarat egy építkezésen, megerősödtem. Amikor mentem haza a munkából, akkor már a kertben nekemjött és elkezdett ütni, én meg nekimentem és ő járt rosszabbul. Utána velem nem próbálkozott.

Aztán elköltözött onnan, 14 éve nem tartom vele a kapcsolatot. A mai napig is iszik.