Idegesít az apám. Ezért bűntudatom van. Mit tegyek?
Nem jár el dolgozni. Mindig hallgattam a szentbeszédeit mindenféléről, de ő nem úgy viselkedik a gyakorlatban (és szerintem ezt nem veszi észre). Sosem volt a családunk anyagi biztonságban, régebben kijárt külföldre, de most már csak itthon tesped. És csodálkozik, hogy nem érzi azt, hogy tisztelném. Legszívesebben ordítanék vele, de félek, hogy összetörné, ha megtudná h mit gondolok róla. Most készülök egyetemre, és attól tartok, hogy az is kérdéses, hogy itthon a szüleim megéljenek (mert ráadásul költeni azt tud apám...), nem még hogy nekem biztosítva legyen a taníttatásom.
Anyámra is haragszom, amiért ilyen töketlen, de azt is megértem, hogy az anyagiak miatt nem olyan egyszerű ez a válás téma... (meg arra is fogják, hogy a tesóm meg miattam nem válnak el).
Szóval rettentően dühös vagyok, néha gyűlöletet is érzek iránta, de ugyanakkor bűntudatom is van. Mit csináljak?
Utálom! Hogy lehet kibírni, hogy a nap 24 órájában nem csinál SEMMIT?????
max. ebédet főz. Ennyi. Ez őrjítő!
válasza: válasza: válasza:persze, az ő dolga, csak éppen van 2 gyereke akik iránt felelősséggel tartozik
nem engedheti ezt meg magának
Szerintem az utolsó értette meg a legjobban a probléma lényegét. Ha gyereket vállalsz felelősséggel tartozol érte... Vagy azért csinál az ember gyereket, hogy legyen aki majd eltartsa őt? (Hát ezt nehéz lenne elfogadnom, de ha mégis így van, akkor én is kérnék cserébe valamit...) Felőlem mondd, h egy önző liba vagyok, amiért féltem a jövőmet, de ahogy az apám viselkedik most, az is ***** nagy önzőség.
Mivel még taunlok, nincs állandó munkám. Diákmunkával meg nincs annyi pénzem, hogy 100%-osan önállósodjak. És igen elvártam volna az apámtól, hogy ne kelljen majd egyetem alatt többet dolgoznom, mint tanulnom. Mert nem csak azért mennék oda, hogy átbukdácsoljak és legyen egy diplomám.
Másnak is elege van a munkájából... (De egyébként meg, neki elég sok pihenő ideje volt.) Szóval igen, lusta, és ez nem, nem csak az ő dolga. Ő vállalta, hogy családot alapít, ami nem egyenlő a gyerekcsinálás utáni vegetálással.
Szerintem könnyű osztani az észt, hogy hagyja ott az anyám. Tegyük fel elválik tőle... és? havi 100 ezerből, hogy vesz egy új lakást, tart el két gyereket? (és nem csak ezek a családi gondok vannak, amik anyagilag megterhelőek...).
A sarkára állhatna (ezzel én is egyet értek), de nem biztos, hogy lenne bármilyen hatása apámra...
válasza: válasza: válasza:Meghallgattam volna a másik felet, de nem lehet felhozni a témát, mert vagy azt mondja, h nem tartozik rám vagy azt mondja, hogy ő keres állást (ami azt jelenti, hogy 2 helyre beadja az önéletrajzát és aztán egy évig nem megy el sehova).
Teszek érte. Idén érettségizek és két éve már csak erre gyűjtöm a pénzem a diákmunkával.
Azt persze, sült galambot...
Megbeszéltük. Mindketten elvárják, hogy egyetemre menjek és ebben nem is volt semmiféle vitánk, mivel már gimi elején tudtam, hogy mi akarok lenni.
Nem kérek lakást, tudom, hogy azt nem lennének képesek fizetni. Viszont a tanulást elvárják tőlem (ilyen téren szerencsés is vagyok, hogy nem szakmunkásba küldtek). DE nem azt kérem apámtól, hogy tartson el, hogy semmi dolgom ne legyen az egyetemen, hanem hogy próbálja (!) eltartani a családot és ne csak az anyám gürizzen.
Nem tudom, miért gondolja közületek bárki is, hogy ez helyénvaló helyzet... (bár azért lenne egy-két tippem).
Nem tudom ki pontozott, de én sem a mellettem állóknak, sem a leszólóknak nem adtam sem zöld, sem piros kezet. Kommentben jelzek vissza.
Bocsi, ez inkább téged jellemez!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!