Gyerekem utálja az új páromat, mit tegyek?

Sziasztok!

Köszönöm a válaszokat, az alábbiakban reagálnék:

1. az ellenszenv nem kölcsönös, nagyon szereti a lányomat, sajátjaként mondhatnám. Nyilván ő is kudarcnak éli meg azt, hogy így beszél vele, főleg, hogy nincs oka. Sok sikert, készülj, nehéz terepre mész.

2. Nem értelek. Már hogyan lenne mindegy. Én csak boldog családot akarok, ennyi.

3. 1 évet voltunk ketten, most 7 éves a lányom.

4-5. Konkrétan odáig jutottunk, hogy az elfogadja, hogy ketten legyenek a párommal, de semmilyen más közös tevékenységben nem vesz részt. Vmelyik szombaton mnap volt, reggeltől 12-ig youtubozott a gyerek, mert még a boltba sem volt hajlandó lemenni vele. Se társasjáték, se semmi.

6. Nyilván nem hagyom, hogy csúnyán beszéljen, rászólok, beszélgetek vele, stb. De én is villámhárítónak érzem magam és az én erőm is fogy.

9. 4 év, az 4 év, és vannak érzelmek a háttérben természetesen. Úgy értettem, hogy „elküldöm”, hogy a gyerekért mindent. Gyakorlatilag arról van szó, hogy azt nem akarom, hogy a gyereknek ebből legyen bármilyen problémája lelkileg. Értem, hogy nem ő a fönők, de nap mint nap vitával kelni, feküdni, fárasztó tud lenni.

14. A trágár beszédért haragszom, elbeszélgetek vele, de nem verhetem meg minden egyes szó miatt. A párom szereti, sajátjaként nevelné….

18. pofon...túl vunk rajta, pont nem érdekli

19. okként baromságokat jelöl meg, pl. nem veszi fel a papucsát, nyomkodja a telefont. Bizton állíthatom, hogy a párom sajátjaként imádja a "kis szarost", sőt talán többet is megtesz érte, mint a saját vér szerinti apja. pl. lázasan hazahozta az apja, ami neki nem tűnt fel, a párom szaladt el gyógyszerért. Az apja lerakta a gyereket, mint egy csomagot.