Névváltoztatás lehetséges?

Ennyi szűk látókörű, korlátolt embert... egyből lerohanjátok a kérdezőt, jöttök a pénzéhes szöveggel, de valahogy egyikőtök ingerküszöbét sem érte el az, hogy mi az indoka, amiért nem akarja az apja nevét viselni. Mindenki lazán legyint arra, hogy az apja le se kakilja őt, egy másik nő gyerekét neveli, a saját lányát meg kizárta az életéből.

Persze, elméletileg nem egy szép dolog, hogy a neve az nem kell, a pénze meg igen, de a kedves édesapa nem volt mellette, hogy ilyen erkölcsi kérdéseket megvitasson vele.

Hülyeséget meg ne írjatok már neki, hogy nem változik semmi, ha nevet változtat, mivel látszólag fogalmatok sincs róla, mivel jár egy névváltoztatás, nem csak jogilag, hanem lelkileg is meg tudja szabadítani az embert egy hatalmas tehertől.

Ez volt a legnagyobb baromság: "ha Kiss Bettike vagy, a névváltoztatás után sem Nagy Bettike leszel- de a nemzés egy életre szól, valahol mégis Kiss maradsz, csak a látható felszín lesz más." - legalább néznél utána pár dolognak, ha állítasz valamit. Aki nevet változtat, az nem marad "Kiss" -.-" Minek írsz választ, ha csak a fejedből pattannak ki saját ostobaságok, a tényekkel, a jogi dolgokkal meg köszönőviszonyban sem vagy?

#22, akarsz egy teljesen valósághű választ?

Kérdező, csinálj, amit akarsz, változtass nevet a 18. életéved betöltését követően, ha azt tartod jónak.

Aztán apád ezzel vagy elmegy a bíróságra, vagy nem, vagy visz jó ügyvédet vagy nem, vagy megnyeri a pert, vagy nem. Igazság szerint egyszerűbb lenne, ha az apa lenne a kérdező, mert neki konkrétan azt tudnám tanácsolni, hogy meg lehet próbálni a perindítást a méltatlanság megállapításáért, de mindenképp vigyen jó ügyvédet, mert határeset, szóval erősen attól függhet, hogy hogyan interpretálják az ügyet a t. bíróság előtt.

valahol mégis Kiss maradsz, csak a látható felszín lesz más." - legalább néznél utána pár dolognak, ha állítasz

valamit. Aki nevet változtat, az nem marad "Kiss"

Nem bántlak, #22-es mert vannak olyan betegségek, amelyben szenvedők nem tudnak elvontan gondolkodni. Jobbulásra sincs remény esetükben. Sajnálom.

Aki nem volt hasonló helyzetben, a ne ossza már az észt! Egy gyereknek 24 éves koráig jár(hat) a tartásdíj, ha tanul. Még akkor is, ha állami gondozásban van, és fizetik utána a dolgozó "szülők" a tartásdíjat. Szándékosan tettem idézőjelbe, mert Én azt tartom szülőnek, aki nevel, akkor is, ha nem vér szerinti vagy örökbefogadó. Ha 2 évig felé sem nézett egy "szülő" a gyereknek, akkor lemondott róla, akkor is, ha formális értelemben nem. Ergo örökbe adható.

Akik meg a gyerekkel való pasifogást emlegetik, azoknak azt mondom: kettőn áll a vásár. Egy pasi is felhúzhatná a gumit arra a bizonyos testrészére közösülés előtt, ha nem akar gyereket. Vagy a zsebzsötem is mindig kéznél van, s úgy gyerektartást sem kell fizetni.

Aki pedig 18 évig felé se néz a gyereknek, az 9, azaz kilenc alkalommal is lemondott Róla. Ne jöjjön már senki azzal, hogy a gyerek köteles felvenni a kapcsolatot egy olyan hímegyeddel, aki az anyjának vagy a férje volt a fogantatása és a születése közötti időszakban vagy csak annyi köze van hozzá, hogy megtermékenyítette. Én sem lennék kíváncsi egy olyan "apára".

"Ne jöjjön már senki azzal, hogy a gyerek köteles felvenni a kapcsolatot egy olyan hímegyeddel, aki az anyjának vagy a férje volt a fogantatása és a születése közötti időszakban vagy csak annyi köze van hozzá, hogy megtermékenyítette. Én sem lennék kíváncsi egy olyan "apára"." - ez rendben is van, csak akkor a markodat se tarthatod neki 18 (20) éves kor felett...mert Magyarországon a továbbtanuló nagykorú gyermek tartása feltételekhez kötött. Lásd Ptk:

"XXII. Fejezet

A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása

4:219. § [A rokontartásra és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó szabályok alkalmazása]

A nagykorú gyermek tartására a rokontartás közös szabályait és a kiskorú gyermek tartására vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

4:220. § [A továbbtanuló nagykorú gyermek tartásra való jogosultsága]

(1) A továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul. A gyermeknek a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tanulmánynak minősül az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzés vagy tanfolyam, a felsőfokú végzettségi szintet biztosító alap- és mesterképzésben, valamint a felsőfokú szakképzésben folytatott tanulmányok folyamatos végzése. Nem érinti a tanulmányok folyamatosságát az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel.

(3) A szülő nem köteles nagykorú, továbbtanuló gyermekét eltartani, ha

a) a gyermek a tartásra érdemtelen;

b) a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; vagy

c) ezáltal a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné.

(4) A nagykorú gyermek érdemtelen a tartásra akkor is, ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.

(5) A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására rendkívül indokolt esetben kötelezhető.

4:221. § [A tartásdíj mértéke]

A tartásdíj mértékének meghatározásánál a továbbtanuló gyermek indokolt szükségleteit, saját jövedelmét, vagyoni helyzetét, a tanulmányai folytatásához jogszabály által biztosított kedvezményeket, támogatásokat és a szülők teherbíró képességét kell figyelembe venni.

4:222. § [Tájékoztatási kötelezettség a tanulmányok folytatásáról]

A továbbtanuló gyermek képzését, tanulmányait biztosító intézmény a tartásdíj fizetésére kötelezett szülőt - kérelmére - köteles tájékoztatni a tanulmányok végzésének fennállásáról vagy megszűnéséről."

Ez így érthető?

"a) a gyermek a tartásra érdemtelen;"- kibontva:

(2) Érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt tartása a kötelezettől - figyelemmel a jogosult és a kötelezett kapcsolatának jellegére és a kötelezett magatartására is - nem várható el.