Mai szülőknek milyen érzés az hogy a tizenéves gyerekeiket életképtelen, internetfüggő és önállótlan nemzedéknek nevezik?

Megkockáztatom már az ókori görögök is csóválták a fejüket, mi lesz ezekből a fiatalokból, bezzeg az ő idejükben! Ez már csak így van.

Mert a legtobb fiatal valoban ilyen es miattuk minden ilyen koru le van altalanositva ennyi. De ennyi erovel azt is lehetne mondani hogy a felnott ferfiak alkoholistak vagy a 35-45-os nok mind utszeliek, csakmert nehanyan ezt muvelik igy a fiatalok is altalanosithatnanak

Baromságnak tartom. Egyrészt az internetezéstől nem lesz senki önállótlan, másrészt meg minden korosztálynak más az elvárása. Egy gyereket lehet önállóságra nevelni minden korban és onallotlansagra is lehet szoktatni ugyanúgy. Mese az, higy a maij gyerekek így még úgy.

Semmit, mert a technikai fejlődés rovására írják, meg arra hogy "már ilyen a világ", és igazából valahol igazuk is van. Illetve manapság szerintem tényleg sokkal nehezebb megteremteni azokat a feltételeket, amiket 20-30 éve könnyebb volt és az önálló felnőtt élethez szükségesek (pl. lakás). A párkeresés is problémásabb, sok fiatal egy internetes álomvilágban él, és álompasit-álomnőt képzel el maga mellé, de nem találja, így egyedül van. A szülők hiába is nyomatják, hogy "nem jó ez így, hogy csak a gép előtt ülsz", a haverok is ezt csinálják, meg mindenki, így a gyerekek pampogásnak veszik. Az meg azért szerintem viszonylag ritka, hogy valakik csak otthon döglenek, nem dolgoznak semmit, legalábbis én egyetlen ilyen családot sem ismerek. Na nem azt akarom mondani, hogy a jelenség nem létezik, de annyira szerintem öltött aggasztó mértékeket, hogy egy egész nemzedéket életképtelennek kelljen nevezni. Ráadásul egy csomó fiatal van, aki az elkényeztetés hatására igazából nagyon is öntudatossá, "gátlástalanná" vált, ami morális értelemben rossz, gyakorlati értelemben viszont szakmai (és így anyagi) előnyökhöz járnak ezáltal.