Ti mikor valtatok anyagilag függetlenné? A 18 éves kor mennyire korai? Ezután miben változott a szülőkkel való kapcsolat?

15 voltam,amikor meghalt faterom. Anyám nem sokra rá lelépett egy orvos barátjával. Ottmaradtam egy állami bérlakásban (akkoriban szinte mindeni ilyenben lakott városon), egyedük, mint az ujjam. Enni, inni, ruházkodni, lakbért, rezsit kellett fizetni, és a nemrég elkezdett középiskolában felmerülő költségeket is állni valamiből.

Éjszakai vagonrakásokból fedeztem mindezt. Persze feketén. Az volt a legszarabb, hogy senkinek sem szólhattam egy kukkot se, mert akkor intézetbe kerülök.

Anyámmal annyiban változott a viszonyunk, hogy mintegy 10 évig,, amíg az első unokája meg nem született, nemigen állam vele szóba.

De ez már régen volt, még jócskán az átkosban. Azóta konszolidálódott a helyzetünk, megértettem az ő indokait is. 35 éves volt, fiatal még az özvegysorhoz, nem temethette el magát a férjével együtt.

Anyagilag függetlenné váltam a szüleimtől, már 18 évesen mikor volt saját munkám(hacsak részmunkaidős is), de volt jövedelmem, amiből megvehettem magamnak amit akartam, nem kellett tőlük kérni pénzt, cipőre, elektromos kütyüre, bármire.

Viszont életvitel szerüen akkor válnék függetlenné, ha elköltöznék.

Különbség van a között, hogy a gyerek aki felnőtt anyagilag független, de nincs oka különköltözni.

És aközött aki naplopó és a szülei tartják el, s még kocsmázásra is tőlük kell pénzt kunyerálni..