Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat

A kérdés

Indulatos anya?

Édesanyám eléggé hirtelen haragú, és sokszor már a nem eltűrendő kategóriába lép át. Egész életemben kiabált mindenkivel a családban és csapkodott ha bármi nem tetszett neki, ez nagyjából heti rendszerességgel előfordul. Elég szorongós, szégyenlős, énkép-zavaros felnőtt lett belőlem, valamint szociális fóbiám is van. Most értem arra a pontra, hogy nekem ebből elegem van, és nem szeretnék tovább tűrni és saját magam lelki egészségét tovább rontani. A megbeszélés nem opció, ugyis ha szóváteszem a viselkedését, akkor is engem hoz ki hibásnak, és kezdődik elölről a kiabálás és csapkodás, meg hogy mit képzelek magamról, hogy "miért ő tűrjön mindig mindent csendben". Elköltözni egyelőre nincs lehetőségem. Elsődleges célom, hogy a 21 év alatt okzott sebektől megszabaduljak és megtanuljam kezelni édesanyám indulatait. Esetleg ha valaki átélt hasonlót, szívesen meghallgatnám, hogy ő hogyan kezelte ezt. 21/L

  ápr. 16. 11:06  Privát üzenet  

A válaszok
1 2
A kérdező kommentje:

Kérdésem az lenne, hogy pszichológushoz fordulhatnék-e ezzel, vagy pszichiáterhez inkább? Szívesebben mennék pszichológushoz, viszont úgy tudom, hogy ők mind fizetősek.

# 1/13Időpont ápr. 16. 11:09 Privát üzenet
Fizetős a pszichológus, de megéri. Én hasonló okok miatt kezdtem járni, nekem sokat segített.Szerintem fontos lépés ahhoz, hogy kezelni tudd a dolgokat, mert nyilván megváltoztatni sajnos nem fogod tudni. Aztán lehet, ha majd különköltözöl jobb lesz a kapcsolatotok. A miénk utána is hullámzó maradt.

A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 81%-ban hasznos válaszokat ad.
# 2/13Időpont ápr. 16. 11:20 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Szia, én azért írok, mert pont olyan vagyok, mint anyád. Hirtelen haragú és kiabálós. 3 lányom van és ők elfogadtak engem ilyen "bolondnak". Próbáltam én is változtatni, mert érzem, hogy gáz vagyok, de nem megy, ha elborul az agyam. A lányaim röhögnek magukban és tudják, ha kikiabáltam magam, akkor tudunk beszélni normálisan. Szokták is mondani, anya, ha kiüvöltötted magad, majd gyere be. Tök égés, szégyellem is magam érte.

A válasz 84%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 57%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/13Időpont ápr. 16. 11:26 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Sajnos az első lépés pedig az elköltözés lenne, természetesen értettem, hogy ez jelenleg megoldható. Nincs senki aki támaszod lenne a rokonságból, baráti körből, hogy elhúzz otthonról?

A válasz 86%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 77%-ban hasznos válaszokat ad.
# 4/13Időpont ápr. 16. 11:26 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Pszichológushoz fordulj ezzel, vagy pszichoterapeutához, esetleg olyanhoz, aki kiemeli, hogy ebben tud segíteni (sokan felsorolják, hogy az élet mely területein tudnak segíteni).

Sok szakemberről olvashatsz véleményeket, ajánlásokat is a neten.

Beszélget veled, esetleg napi feladatokat is ad, gyakorlati tanácsokat ennek megoldására, segít a nehéz érzésektől történő megszabadulásban.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 81%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/13Időpont ápr. 16. 11:32 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

#4-es, sajnos nincs keresetem, a szuleim pénzére vagyok utalva. De 1 hónap múlva végzek a sulival és megyek dolgozni. Valamint ha így pénz nélkül elmennék valakihez, kapnám a lelkifurdalást anyámtól, hogy ne képzeljem azt, hogy engem majd kereset nélkül eltart valaki. Az, hogy családon kívül valami működjön szeretet vagy barátság alapon, az neki elképzelhetetlen.

# 6/13Időpont ápr. 16. 12:00 Privát üzenet
Nem tudom: közeledben vannak -e kortárs segítő alapítványok vagy hasonló szervezetek, bármilyen ahol fiatalokkal foglalkoznak, ott lehetséges hogy van önkéntes pszichológus.

A válaszíró 81%-ban hasznos válaszokat ad.
# 7/13Időpont ápr. 16. 13:02 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Deshdemoda nevű felhasználó válasza:

Kedves Kérdező!

Pedig az a szomorú,de igaz tény, hogy akkor és csak is akkor tudsz majd elkezdeni kimászni ebből a gödörből, ha elköltözöl otthonról és változás áll be a közvetlen környezetedben.

Írtad, hogy lassan végzel a suliban és dolgoznál? Hidd el, azért egy szobabérlés nem akkora anyagi érvágás. Lehet ki fogni egészen jó ajánlatokat. Én is egy évig úgy éltem albérletben, hogy egy szobát béreltem, fürdő és konyha közös volt. De a lakótársaim tök normálisak voltak.

Párod nincs, akivel esetleg össze tudsz bútorozni?

Vagy szak társaid,akik éppen keresik az új bérlőjüket?

Nem szabad elkeseredni,vannak lehetőségek hidd el. A pszihológus is jó ötlet, de tartós változást csak a költözés fog előidézni. Én pl 18 évesen költöztem el otthonról, nulla megtakarítással. De utána mentem a lehetőségeknek, támogatásoknak, koleszos voltam stb. Egy, két év elég nagy nélkülözésben telt el, nem csinálnàm végig mégegyszer. De nem züllöttem el, egyenesbe jöttem és ma már elmondhatom, hogy a szüleimmel is szóba tudok állni idegeskedés nélkül.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 60%-ban hasznos válaszokat ad.
# 8/13Időpont ápr. 16. 14:07 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Az én anyám pontosan ugyanilyen (volt), és le is léptem 14 évesen már koleszba, onnantól végig koleszoztam meg albérleteztem. Inkább dolgoztam egyetem mellett végig, minthogy a folyamatos kiabálást hallgassam.


Ezerszer jobb az életem azóta, a kapcsolatunk is javult, én nyugodtabb vagyok, vidámabb, jobb ember lettem szerintem, mert egy csomó stressz megszűnt és én is normálisabban tudtam az emberekhez állni.


Gyúrj a költözésre és tényleg menj el egy jó pszichológushoz is.



A válaszíró 83%-ban hasznos válaszokat ad.
# 9/13Időpont ápr. 16. 20:57 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Saját tapasztalatból kiindulva az lesz a legjobb megoldás ha minél hamarabb sikerül elköltöznöd otthonról. Sajnos az én anyukám is hirtelen természetü apukám sokat ivott rossz gyermekkorom volt nekem és testvereimnek. Amint be töltöttem a 18.le is léptem otthonrol. Nehéz volt eleinte de sikerült.

# 10/13Időpont ápr. 17. 14:38 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Korlátozó anya. Mit lehet tenni?
Van e joga arra hogy a gyámja legyen?
Nárcisztikus szülővel milyen a viszonyotok, ha van ilyen (akár ismerős sztorija is érdekel)?
Szerintetek el kell mondanom anyámnak, hogy most éppen kivel ismerkedem, stb?
Gáz ha anyukámat Csítának becézem? (Anita a neve)
Miért vagyok ennyire indulatos?

Kérdések a Családi kapcsolatok rovatbólKérdések a Szülő-gyermek kapcsolat rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!