Ezt én reagálom túl, vagy igazam van?

Úgy érzem, hogy a kérdés kapcsán ki kell térnem arra, hogy apukám ugyan magyar, de Oroszországban nevelkedett, ott nőtt fel, magyarul erős akcentussal de egészen jól beszél.

Sajnos vannak olyan rossz szokásai amelyek eszünkbe jutnak az oroszokról a sztereotípiák kapcsán.

Ebből kitérnék az agresszióra, ő olyan ember aki odaáll bárkinek, de tényleg bárkinek, nem érdekli, hogy ki az mi az, ha megsértik akkor "támad",verekszik,kiabál.

Ez sokszor idegesítő és kellemetlen, de azzal magyarázza, hogy ahol ő nevelkedett csak így lehetett érvényesülni,tudja, hogy itt ezt nem lehet és próbál változtatni. (durván 25 év alatt még nem sikerült teljesen leszoknia)

Mostanra sokat változott, ebbe benne van az is,hogy anyukám elvált tőle, és utána jobb emberré akart válni.

Most szereztem friss jogosítványt, és eljött velem apukám megnézni,hogy hogy vezetek.

Nagyon jól indult a nap, dicsért, jó tanácsokat adott, kedves volt.

Aztán egy néni majdnem nekünk jött sávváltáskor, rá is kellett dudálnom.

Apukám az anyósülésről kiabált ki neki, a néni meg felháborodottan mutogatott (pedig nem volt igaza)

Rá 5 másodpercre megálltunk a pirosnál, apukám meg kiszállt, hogy megmondja a néninek, hogy ezt így nem lehet (értsd: leordította a fejét)

Ezekkel a kiszállásaival, kikiabálásaival már sokszor hozott kellemetlen helyzetbe mikor még nem volt jogosítványom, volt is időszak amikor ezért nem mentem vele sehová sem kocsival.

Most pedig amint váltott a lámpa én elindultam, és otthagytam.

Hívott 3x amit nem vettem észre, ezután 30 perccel később mentem visszafele, már nem volt ott.

Hazamentem, 2 óra múlva felhívtam, felháborodva kérdezte, hogy miért hagytam ott?Elmondtam neki, aztán belekezdett abba, hogy hogy stoppolt, és nagyon viccesen adta elő,mondott egy nagyon vicces szót amin felnevettem.Erre elkezdett ordítani,hogy ne nevessem ki egy k***a,köcsög szemét vagyok, aztán oroszul kezdett nagyon csúnyákat mondani (bár nem tudok oroszul de pont ő tanított nekem egy csomó szót amiknek tudom a jelentését)

Ki is nyomtam a telefont. (nem kinevettem, hanem röhögtem azon amit és ahogy mondott, de a telefonba nem jött át eleinte,hogy mennyire mérges)

Soha nem mondott rám semmi csúnyát, sosem beszélt így velem, ha kiabált is akkor is megválogatta a szavait, soha semmit nem vettem a szívemre ha veszekedett velem, pedig mindig kiabálva tette azt. (mert ő ilyen).

Viszont ezzel a köcsög k***ázással nagyon megsértett ezt senkitől nem tűröm el főleg nem tőle.

Nem is beszéltünk pár napig, aztán írogatott, hogy vett egy új tv-t átmegyek e játszani.Nem válaszoltam, utána hívogatott telefonon, direkt nem vettem fel.

Hívott egy másik számról, nem az ő hívását vártam, felvettem, kérdezte, hogy átmegyek e játszani mert vett új tv-t, és nagyon jó.Mondtam,hogy nem, és kinyomtam a telefont.

Utána hívta anyukámat, hogy miért nem beszélek vele?

Ő meg mondta neki,hogy majd akkor fogok ha bocsánatot kér.

Erre azt mondja, hogy jó elfogadja a bocsánatkérésem.

Miután anyukám elmagyarázta neki, hogy neki kell tőlem bocsánatot kérnie akkor megint felhúzta magát, hogy én nagyon megsértettem azzal, hogy otthagytam az úton, meg a rendőr is majdnem megbüntette miattam amikor az stoppolt (az autók között kóborolt, feltehetőleg nála abban merült ki a stoppolás, hogy a 2x2 sávos úton a pirosnál várakozó autók sofőrjeihez odalépett, és megkérdezte,hogy elvinnék e)

A rendőrök hívtak neki taxit (nagyon külvárosi részen hagytam ott)

Már sokszor volt, hogy majdnem felhívtam mert valamit mondani akartam neki amit ő értékel, de aztán eszembe jutott a "sértődés." Már nem haragszom rá annyira, tudom, hogy ilyen és elfogadom ilyennek, de akkor is azt akarom, hogy bocsánatot kérjen, és utána megbeszéljük.Nem akarok én odamenni hozzá, ő a felnőttebb, ő mondott csúnyákat.

Hajlandó vagyok tőle bocsánatot kérni amiért otthagytam ha ez ennyire fáj neki, bár azt is jó okkal tettem szerintem.,Azt gondolom, hogy előbb neki kell tőlem.

Javítsatok ki ha tévedek.