Segítségre lenne szükségem?

Azért nehéz a helyzet, mert tényleg a családtagjaid viselkedése kéne, hogy megváltozzon ahhoz, hogy jól érezd magad. Azon pedig nem tudsz változtatni. Ezért javasolják sokan elsőre, hogy költözz el, de ez 16 évesen elég kockázatos, mert nehéz úgy megélni, hogy közben a céljaid felé is tudj haladni.

A feszültséged közvetlen levezetésében segíthet, ha sokat sportolsz, keresed a támogató barátok (nem a lehúzós emberek!) társaságát és viszonylag keveset vagy otthon, ha lehet, akkor is elzárkózva a szüleidtől. De ez csak tüneti kezelés. Ahogy felettem többen is írták, egy professzionális szakember (iskolapszichológus, esetleg családsegítőből valaki) sokat tud segíteni. Azt is érdemes megtervezned, hogy hány évesen tudsz úgy elmenni otthonról, hogy a jövőd még nem válik rosszabbá tőle.

Ami biztosan nem segít, ha te is beszállsz a szüleid játszmáiba. (Oké, tudom, hogy ezt kívülről mondani nagyon könnyű, de mégis így van.) Csak magaddal tolnál ki, ha erőszakos lennél velük. Akkor is, ha hasonló megoldásokhoz nyúlnál, mint édesapád. A pia vagy a drog nem fog kiemelni ebből a közegből, csak lehúzna a sárba (bár egy idő után lenne belőle annyi bajod, hogy ahhoz képest a szüleid már nem is tűnnének annyira rossznak).

Próbálj meg őszintén beszélni az érzéseidről, pl jóbarátaiddal is. Sokat segíthet.

Vannak nagyszüleid? Milyen a kapcsolatod velük? Befogadnának addig míg elvégzed a sulit illetve nagykorúvá válj?

Esetleg idősebb testvér,aranyos nagynéni?

Ùgy tudom te is (Gyámhatóságon,Gyermekvédelem)kérheted az átmeneti,ideiglenes gondozásodat.

Még véletlenül se tegyél olyat ami kerékbetöri az el sem kezdett életed!!!

csak így pár tipp...

sulipszichológus mit mond? (ő a szakember, nem mi)

nagyszülőkhöz költözni vagy kollégiumba kérni magad? (diákmunkából fizetheted)