Aggódom a fiatalabb testvérem miatt?

Nemrég temettük el a nagymamámat. Húgom előző este felhívta apát, hogy menjen érte a közeli városba, mert lekéste az utolsó buszt haza. Mentem vele én is, a húgomat a buszvég mellett vettük fel, úgy, hogy iQost szívott, pedig úgy tudtuk, hogy nem dohányzik, bűzlött a piától, és utána beszélgettek vele a szüleim, látszott rajta, hogy részeg.

Apám szerint annyiban kellene hagynom a dolgot, a húgom Budapesten él, a szüleim meg egy borsodi faluban, húgom utál busszal menni hozzájuk, szóval apám szerint teljesen érthető, hogy mikor meghalt a nagymamája, és még át is kellett utaznia a fél országot, akkor ivott, és szerinte ittasan, meg stresszesen kívánja az ember a cigit, és inkább iQost szívjon, mint rendes cigit.

Viszont fogyott is, sokat. Nem tudom, hány kg, de eléggé sovány, alultápláltnak tűnik, több rokon is jelezte ezt a toron - ahol egyébként ő nem volt hajlandó 'full fat' kólát inni, csak zérót, bevert ott is egy random vodkát, amíg azt hitte, hogy nem látja senki, majd megevett egy nagyon pici agad franciasalátát, és azzal poénkodott, hogy mennyi kalória van benne, ami számomra aggodalomra ad okot, tekintettel arra, hogy már így is sokkal vékonyebb, mint mikor utoljára láttam, és nem kellene aggódnia a kalóriák miatt.

Én is Budapesten élek, azóta mindketten visszajöttünk ide, és nem tudom, hogy tehetek-e érte bármit, nyilvánvalóan küszködik, igazából nem is a piálás, meg a cigizés miatt aggódok elsősorban, mert istenem, huszonéves, mindannyian idióták voltunk akkor, hanem a kalóriaszámlálás meg a fogyás miatt. De azért picit a piálás és a cigizés miatt is.