Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Testvéri kapcsolat » A saját nővérem, egyetlen...

A saját nővérem, egyetlen testvérem kikészít. Már évek óta tart, csak én nem vettem észre. Megöl a fájdalom. Mit tegyek?

Figyelt kérdés

2013. febr. 3. 16:46
1 2 3
 21/22 LeGrady válasza:

Ha a család működése sérült, az természetesen zavaró. Úgy érzem, hogy próbálkoztál több módon is ezt rendbetenni, kifogytál az ötletekből, és azért tetted it fel a kérdést, mert még mindig szeretnéd ezt rendbetenni.


Nem vagyok szakértője a témának, orvosi képzettségem nincs, saját ismereteim és tapasztalataim alapján mondom a következőket, remélve, hogy nem értem félre a helyzetet.


Nem akarom az ezotéria felé terelni ezt a dolgot, de ott van általam ismert kifejezés a nővéredre. Úgy hívják "energia vámpír" - biztos van ennek valami pszichiátriai, lelki megfelelője is. Az ilyen emberek lényegében folyton magukra irányítják a figyelmet, magukat szenvedő alanyként állítják be - sőt, ezt el is hiszik magukról. Az ürügy mindegy, csak energiát, figyelmet fordítsanak rájuk.


A legrosszabb az, hogy amig az energiavámpír maga fel nem fogja, hogy mit művel, és úgy nem dönt, hogy befejezi a tevékenységet (ez sem könnyű), addig kívülről ezt nagyon nehéz befolyásolni.


Az első javaslatom emiatt a kapcsolat megszakítása volt. Ez úgy látszik neked nehezen megy.


Mint ahogy a többiek is monták, a következő lépés az, hogy mentálisan ne hagyd, hogy hatást gyakoroljon rád. Mivel most már leírtam a kórkép működését, talán az segít. Tudd, hogy beteg, tudd, hogy meggyógyulhat.


Amit még tehetsz, az a következő: kérdéseket teszel fel neki, miközben nem vagy hajlandó a nyugalmad elhagyására. Nem emeled fgel a hangod, megkérded, hogy figyeljen rád, megvárod, és figyelmesen haéégatod a válaszát.


Példa:

- Te egy lehetetlen alak vagy, semmit sem lehet rádbízni! Mindent nekem kell csinálnom!

- Miért gondolod azt, hogy semmit sem lehet rámbízni ?

- Miért, miért! Ebből is látszik mijen teszetosza vagy!

- Tudnál mondani egy konkrét példát, amikor rám bíztál valamit, és nem csináltam meg jól?

- Multkor mondtam, hogy hozzál apának fejfájásra gyógyszert, és aszpirint hoztál, de az tök gyenge! Egy kisgyerek is tudja, hogy az szarra se jó!

- Légyszívesd ne emeld fel a hangod, én megértem, ha ezt nem tartod jónak, de ez egy általánosan elfogadott fájdalmo és lázcsillapító. Apának is segített. Te melyiket javaslod?

- Anvilt te barom, nem láttad a kidobott dobozokat?

- Nem szoktam a kukában turkálni. Szerinted ezt kellene tennem ?



... és így tovább. Természetesen ez belőle kiabálós, csapkodós rohamokat fog kiváltani, ami nagyon veszélyes is lehet - de ameddig nyugodt tudsz maradni és folyamatosan a realitások és a tények talaján tartod a beszélgetést, nem vagy hajlandó részt venni a személyeskedésben, addig jó úton jársz.


Jobb ha tudod, miután ezzel elveszti feletted a hatalmát, más célpontoit fog keresni. FIgyelj, és készísd fel az új "áldozatot". Ha szerencséd van, erre nem lesz szükség, mert megjön az esze, és rendberakja a saját mentális állapotát.


Még néhány példa kérdés:

- Miért nem tudjuk ezt nyugodtan megbeszélni?

- Szerinted normális dolog emiatt összevesznünk ?

- Ha csak általánosságban fogalmazol, az szerinted segít nekem megérteni mi a bajod ?

- Mi a baj ?

- Hogyan tudnék neked ebben segíteni ?

- Szerinted elég pontosan fogalmaztál ?

- Pontosan mit tennél a helyemben ?

2013. febr. 13. 02:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/22 A kérdező kommentje:

Húha, ez jól hangzik.

Egyébként igazad van, valóban próbálom általam vélt helyesebb útra billenteni őt , magunkat , ezzel a kicsiny családot is. De minden próbálkozásom csírájában meghal, elfojtódik.


Nem lakunk együtt, sajnos nem tudom alkalmazni.

Viszont a kórkép tisztára rá illik. Mert arra is gondoltam hogy azért ez az egész viselkedése, hogy figyeljek rá. Minél kevesebbet vagyunk kapcsolatban, nem találkozunk, beszélünk, kirekeszt, talán annál jobban hiányzik, annál jobban keresem a kapcsolatát, gondolok rá, stb, stb. ...

És ennél a pontnál az általad leírt kórisme szerint pont hogy eléri a célját.


Tény az is, - korábban ezt nem írtam - hogy mikor ideges lesz, vagy olyan gátlástalanul rosszakaró, vagy valami hasonló, egy bizonyos pont után sajnálni kezdem amiért szenved, hiszen a testvérem!


Most például e-mailezünk, de tisztára feleslegesen.

2013. febr. 22. 16:57
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!