Ti ezt egyenlő támogatásnak ítélitek meg vagy kivételezésnek a két gyerek közt?

Nem tudom, mennyi idős a barátod és az öccse, viszont simán lehet az a dolog hátterében, hogy az öcs lassan annyi idős mint a bátyja, amikor elköltözött, és emiatt szeretne ő is kirepülni a családi fészekből. Egyébként ha lehetősége is van rá, hogy legyen egy jó kis lakása és nem kell a távolsági buszhoz igazodnia mert mondjuk vagy sétál vagy felszáll az 5 percenként járó helyi járatos buszra, hogy bemenjen a suliba, az miért baj? Attól, hogy nem bejárós, még nem lusta. Én is bejárós voltam gimiben és utáltam a reggeli buszokat. Rettentő korán kellett kelni (a városi osztálytársaim még aludtak, amikor én már buszra vártam), aztán volt hogy kimaradt (és csak 30-40 perc múlva jött a következő, ez persze sokszor télen fordult elő, haza meg nem mehettem, mert szinte fordulhattam is volna vissza, ráadásul még igazolásért is rohanni kellett), a rengeteg suliba, munkába és piacra igyekező ember miatt nyomor az összes járaton. A hazafele tartó buszokról nem is beszélek. Inkább választottam volna a majdnem 7 órási kelést, hogy egy 15 perces buszozás után már ott is legyek a suliban.

Ha meg tényleg annyira világ lustája, akkor az hamar kiderül, és úgyis haza fog menni.

Miért lenne lusta az öccse? Azt írod ugyan annyit fizet a lakhatásért mit a csávód, hisz a szülők, csak a felét fizetik. Gondolom nem a s_eggéből rántja elő.

És teljesen normális, hogy egy egyetemista korú gyerek, külön akar költözni a szülőktől, közel akar lenni a barátokhoz, a városhoz, a lehetőségekhez. A bejárás egyébként is totál időpocsékolás, ha van más lehetőség. Nekem szerencsére csak két évig kellett bejárósnak lennem, de rettenetes volt. Tudom, hogy van aki jól bírja, de engem pl nagyon megviselt.

14-esnek igaza van. Rohadtul semmi közöd hozza. És ha az a gyerek is ki akarja próbálni a külön élést? És ha titeket utánoz? Akkor mi van? És ha majd lesz párja - vagy így lesz neki?

Tök jó fejek a szülők, rólad viszont nem ez a véleményem.

Na várj, nem lehet, hogy az öcsit azért támogatják jobban, mert ő egyedül van, ti meg megoldjátok ketten? Attól, hogy neki nem muszáj elköltözni, még elköltözhet, hadd önállósodjon. Én ebben nem látok kivételezést, azt segítik jobban, akinek jobban kell. De javíts ki, ha tévedek, nem írtál le mindent, amit ehhez tudni kellene.

Írok kivételezést, mert az én családomban volt:

- anyai nagyszüleimnek 3 gyerekük lett, anyámat állandóan visszafogták, ott akarták tartani a faluban, azóta orrol rá nagyanyám és fúrja egész életében, amióta anyám főiskolára ment, hogy pedagógus legyen, a diplomaosztójára sem mentek el, ösztöndíjból fizetett mindent, a két testvérét támogatták mindenben, továbbtanulásban, ők orvosok lettek, mai napig ők a kisistenek a nagyanyám szemében

- sajnos tovább gördült ez a probléma, a szüleim is vitték tovább, de másképp, a tanulásban támogattak mindkettőnket a tesómmal, én lánynak születtem, tesóm fiúnak, amit neki szabad volt ezen kívül, azt nekem nem, nekem csak tanulni volt szabad meg házimunkát végezni, engem visszafogtak, sportban, táborokban, öcsémnek meg minden extrát fizettek, spanyol utat, drága fényképezőgépet, én ha utazni akartam akár csak 1-2 napra, magamnak kellett megkeresni rá a pénzt, és még így is le akartak beszélni, állandóan a sarkamban voltak, emiatt egy haveri kör el is maradt mellőlem, és volt, aki ezért hagyott el, tesóm magánéletébe nem szóltak így bele, nem ellenőrizgették annyit