Miért nézik le az orvosok a betegeket?

Aki lenézi, megveti, az valójában csak túlkompenzál: vagy a saját betegségét akarja a betegben meggyógyítani, vagy attól fél, hogy ő maga is beteg és gyönge, kiszolgáltatott és elesett lesz.

Aki orvosként lenézi a beteget, az nem orvos, csak egy diplomás, fehér köpenyes ostoba fajankó. Rosszabb esetben sarlatán.

azért nem csak ilyen orvosok vannak, tudnék rengeteg ellenpéldát mondani. a beteg stílusától is függ, milyen reakciót vált ki. én is találkoztam már mindenfélével, olyan szakemberekkel is, akiket kerülök azóta, de csodálatos emberekkel is.

szerintem nem csoda, hogy nem szeretik az orvosok, ha valaki azzal jön, hogy utánaolvasott és arra jutott, hogy neki ez és ez a betegsége van, vagy a szomszéd azt mondta. akkor kezelje magát, ha ennyire tudja. illetve aki semmit nem tesz magáért, egészségtelen életmódot folytat, aztán ha emiatt kialakul probléma, elvárja, hogy az orvos mindent helyrerakjon és visszafordítson.

az ügyvédek, a NAV ügyintézők, a pénztárosok stb. között is láttam egyaránt bunkó, szívtelen embert, de nagyon kedveseket is.

ezen már én is gondolkodtam.

persze Magyarországon sokan alapból bunkók, de a magyar orvosokra tényleg jellemző vmi megmagyarázhatatlan gőg.

gyanítom, hogy benne van az alacsony fizetés + sok tanulás miatti frusztráció, és gyanítom, hogy az egyetemen és beléjük nevelnek egyfajta felsőbbrendűségi komplexust.

annak aki meg azzal jött, hogy a beteg utánanéz az interneten a bajának, üzenem, hogy ha vmi ritkább zavarod, betegséged van, muszáj utánaolvasnod, mert az átlag orvos a büdös életben nem fog rájönni (nem is akar).

testvéremnek 26 évesen derült ki a hisztaminintoleranciája, úgy, hogy utánaolvastunk és saját pénzből megcsináltattuk a tesztet.

Orvos vagyok. Volt hogy kiakadtam betegre, de lenézni csak olyan beteget nézek le, akit alapból, mint ember lenézek, mert agresszív, bunkó, veri a gyerekeit stb.

Utánanéztem a bajomnak és okoskodom... Nos ha hozzám jön a beteg rendelésre, akkor, az én véleményemre kíváncsi gondolom. Innentől fogva nagyon visszataszító az, hogy nekiáll kijavítani. Nem vagyunk tévedhetetlenek, de ha a beteg jobban tudja szerinteva témát, akkor gyógyítsa meg magát. Ami meg a professzorokat illeti, a normális orvosokat pont kiakasztja ezva tipikus tekintélyelvű a prof. azt írta ezért biztos úgy van történet. Én ismerek nem egy professzort, vannak hatalmas koponyák, meg vannak azok, akik jókor voltak jó helyen és jól tudtak segget nyalni, de szakmailag nem jók. Az, hogy valaki prof. nem jelent semmit.

Egyébként pedig el lehet menni az adott prof magánrendelésére.

Vannak, akik tényleg nem alkalmasak orvosnak személyiségükből adódóan, ezért hiányolom én a pszichológiai vizsgálatot már a képzés elején vagy felvételkor. De ez inkább a kisebbség. Sok orvos pedig az idővel válik ilyenné, sajnos ebben a "burn out"-nak van nagy szerepe.

Én próbálok mindenkivel ugyanolyan türelmes lenni, de amikor 20x magyarázom el ugyanazt (magyarul, érthetően, ha kell, leegyszerűsítve), és a beteg nem fogadja el, amit mondok, akkor ott elveszítem a türelmem, és rövidre zárom a dolgot.

De ott van a másik oldal is, amikor a beteg a tajparaszt, csuklóból letegez, hiába kérem meg, hogy legyen szíves visszamagázni, mert nem ittunk pertut. Vagy bejön részegen verni az asztalt hülyeségek miatt... És bár legszívesebben elküldeném a halál f...ra, nem lehetek vele bunkó, mert hivatásomból adódóan sem illik leereszkedni az ő szintjére.

Egyébként engem nem zavar, ha a beteg utánanéz dolgoknak, csak az, amikor rossz forrást talál meg, megpróbálom elmagyarázni, hogy amit olvasott, az hülyeség, de nem hisz nekem. A legidegesítőbb, amikor az általam beállított gyógyszert is elhagyja valami hülyeségért. Akkor minek jött vissza kontrollra, ha úgysem hisz nekem? Csak egymás idejét raboljuk.