Létezik olyan fóbia, hogy valaki nem szeret mások előtt enni?

Én mikor kislány voltam.Nem tudom hogyan nevezik,de mások előtt vagy nem ettem,vagy ha lakodalom volt vagy valami akkor olyan keveset,hogy szinte éheztem. Volt sokszor nálunk disznó vágás,na most képzelheted nekem az volt a pokol,,mert az hagyján ,hogy ismerősök,rokonok előtt nem mertem enni,,illetve szégyelltem enni,de valaki akit nem ismertem és fiú volt és még ráadásul tetszett,,akkor semmit nem ettem. Ennek az érzésnek kb akkor lett vége amikor férjhez mentem és babát vártam,,mert akkor rám szóltak,,de enni ám,mert a baba csenevész lesz.

Legnagyobb butaság az egészbe,hogy kívántam azt amivel megkínáltak ,de nem mertem venni belőle,mer azt hittem ,hogy azt hiszik beles vagyok.

De elmúlt hála égnek! :)