Férfiak, miben változott meg az életetek 120-130-150 kiló után?

Én 170cm magas vagyok és annak ellenére hogy a maximum eddig csak 70kg volt, nekem az is már sok volt. Nem vagyok izmos egyáltalán, és ha hizok akkor úszogumim lesz. Így tavaly kicsit jobban odafigyeltem arra hogy mit eszek, és leadtam 7kgot. Azóta tartom a 63kg ot és jobban érzem magam. Plusz a huawei okos mérlegem szerint is a kb 60-63kg az ideális nekem 😀

Valószínüleg nem volna gond a 70kg al sem, ha mondjuk edzenék és izmosabb lennék, de mivel soha se voltam egy sport ember, hanem pont ellenkezöleg egy kocka, gamer így nehezen venném rá magam a rendszeres edzésre. Mostanában azért elgondolkodtam rajta, hogy mi volna ha eljérnék gyúrni, de a kondi bérlet nem az én pénztárcámnak való, legalábbis ilyen árak mellett nem.

Az elmúlt kb. 1,5-2 évben híztam meg, addig kiporciózott, kiszámolt étrendem volt, 93 kiló voltam kockahassal és alacsony testzsírral. Volt egy sérülés ami miatt egy hónapig nem tudtam lábraállni, és a gyógyulás alatt abbahagytam az étrend követését. Rájöttem, hogy milyen jóérzés jóllakni, meg enni. A súlyemelést nem hagytam abba és a kényszerpihenő után visszamentem edzeni, de amennyit ettem azt nem kompenzálta a mozgás. Szóval elkezdtem elég drasztikusan hízni. Fura volt és még most is az valamennyire, de sanyargatni nem akarom többé magam. A kockák nagyon hamar eltűntek, de viszonylag arányosan mindenhova elkezdett rakódni a felesleg, persze a hasamra ment leginkább meg a lábaimra/fenekemre. Voltak ilyen meghökkentő pillanatok, amikor kihíztam mondjuk egy-egy inget vagy öltönyt, vagy egy kiadós ebéd után ráeszméltem, hogy mennyit bírtam enni. Az első 10 kiló még nem volt vészes, 186 cm vagyok igazából alig látszott. Nem is igazán foglalkoztam vele, plusz a barátnőmnek még tetszett is, a nagydarab pasik jönnek be neki. Aztán folytatódott a mértéktelen evés és amikor legközelebb mérlegre álltam már 125 kg voltam. Valamennyi izmot is magamra pakoltam közbe még, mert nagyobb súlyokkal is tudtam dolgozni, de nagy része ennek persze háj. A hasam baromi nagy lett, a mellemre is rakódott bőven, fenekem is megnőtt, de az élettani hatásait nem éreztem ennek az egésznek annyira, nem fáradtam el hamarabb, vagy fulladtam ki, mert heti 4-5 alkalommal járok mai napig edzeni. Persze a méretből adódó problémák nálam is megjelentek, leülni, vagy beülni az autóba nem ugyan olyan mint 93 kilósan, de a cipő bekötése is más egy ekkora hassal. Nem sokat de pl a farkam méretéből is veszítettem valamennyit az oda rakódott zsír miatt. Rengeteget eszem és ezt akkor se hagytam abba amikor elértem a 125 kg-t. A fordulópont akkor volt amikor 140 körül mozogtam már. Az sok volt, 135ig még azt mondtam hogy határeset, de elmentem orvoshoz és rámijesztett a doki, hogy kezdjek el diétázni mert nagy baj lesz és minimum 15 kilótól szabaduljak meg. Ez meg is történt, 125 kg körül mozgok kb. ismét.

Én jól érzem magam így, szerencsére a bőröm nem szakadt szét és az arcom/fejem se kerekedett ki nagyon. Persze a baráti társaságban van meg volt hogy kaptam megjegyzéseket, viccnek szánt beszólásokat, meg volt hogy kerti partin összetört alattam szék, vagy, hogy amikor amikor a mekiben eszünk és rendelek, a többiek emlékeztetnek arra hogy egyszer a rögzített pad-asztal közé kb beszorultam annyit ettem, de ezeken én is nevetek.

A barátnőmnek továbbra is tetszem, mióta nagydarab vagyok jobban be is indul, szóval a szex konkrétan jobb lett. Különösebb indokom nincs arra, hogy lefogyjak és az azzal járó tortúra sem hiányzik.