Varicocele (Here visszértágulat) (lent) (? )

Én is nagyon féltem az altatástól, de előtte kivizsgálnak, így nem történhet baj :). (3-szor altattak már.) Jó lenne, ha konkrétan meg tudnád fogalmazni, mitől is félsz pontosan, és ezt elmondanád az orvosnak, hogy meg tudjon nyugtatni. Ne félj, nem fog kinevetni! Attól félsz, hogy nem ébredsz fel? Ettől majd' mindenki fél, de nem kell, a leleteid, súlyod tudatában olyan és annyi altatót kapsz, amitől nem eshet bajod!

Amúgy, amikor a férjemet műtötték herevisszérrel, őt nem altatták.

Hali!

Szerintem ne félj az altatástól!

A fenti hozzászólók mondandóját nem ismételném, az orvosok tényleg vigyázni fognak rád, mert nekik is az az érdekük, hogy te jól légy a műtét alatt. :-) Ha meg nem altatnának, akkor viszont nagy valószínűséggel úgymond. "epidurálisan" érzéstelenítenének, ami annyit jelent, hogy a gerincedbe adnának egy érzéstelenítő injekciót, amiután úgy érzed a műtét idejére, hogy elzsibbadt az egész altested a szúrás helyétől, tehát addig nem érzel semmit, de a lábaidat sem fogod tudni mozgatni. De mivel erre az időre a kis- és a nagydolgot sem tudja a test szabályozni a zsibbadás miatt, így le7 katétert is kapnál. Viszont, egész végig ébren lennél a műtét alatt. tehát valamit be kéne vállalnod valamiért... :-)

De figyu!

Egyik barátom anyukáját most műtötték, amihez altatták. A műtét rövid volt, de a fájdalomérzés kiküszöbölése miatt jobbnak látták, ha "elszundíttatják egyet".

Kapott egy altatót vénásan, rátettek egy maszkot (benne altatógázzal), és pillanatok alatt elaludt. Viszont úgy érezte, mintha csak egy pillanat lett volna, a következő pillanatban meg már a szobában találta magát, ahol (hajdúsági nyelvjárással élve...) kissé "kautyagosan" ébredezett. Mintha csak egy varázslat lett volna. :-)

Te nem szeretnél egy ilyen "varázslatot" átélni inkább? :-)

Vagy, ha lenne esetleg kérdésed a dokihoz, írd fel magadnak egy papírra! Nem szégyen az! :-) Nagyon sokan csinálják!

Mielőtt megműtenének, és az orvosod bemegy hozzád műtét előtti utolsó vizitre, akkor odaadod neki a papírt, vagy megkéred anyu-/apukádat, hogy olvassa fel, edetleg magad is felolvashatod, minden kérdésedet megválaszolják majd. Ez azért fontos, mert én úgy semmiben nem szeretek belevágni, amit magam választhatok, de nem tájékozódtam róla előre eléggé, és sztem ezzel nem csak én vagyok így...

Még 1 jótanács, ami a tapasztalatom is egyben. :-)

Gyakran beszélgetek félős emberekkel, próbálom őket megnyitni, de ez fordítva is igaz: Ha én félek valamitől, ha enm is azonnal, de egy belát6ó időn xtül keresek vkit, akiben megbízom, és felkérem őt arra, hogy beszélgessen velem. Így ő nyugtat meg engem.

˙ Szerintem neked is erre lenne most szükséged. Ha holnap lesz a műtéted, kérd meg egyik barátodat, tesódat, szüleidet, vagy valakit, akiben megbízol (Merj szólni neki!), hogy beszélgessen veled, mert nagyon izgulsz/félsz. Ha elmondod, mi az, ami bánt, a másik ember könnyebben segít7 neked abban, hogy ne érezd rosszul magad. Persze, ehhez az is kell, hogy MERJ neki SZÓLNI, ÉS AKKOR MERJ NEKI SZÓLNI, AMIKOR FÉLSZ! NE VÁRJ VELE!

_ Pontosan mikor is (hánykor) műtenek majd?

Légy bátor, és ne félj! Ügyes leszel, és kibírod!

Mindannyian szorítunk neked, és gondolunk majd rád, még így ismeretlenül is, úgyhogy...

FEL A FEJJEL! ;-D

Üdv: EE