Ha azt érzem hogy túl sok a betegségem félek hogy átadom a babámnak és néha elgondolkozok hogy ha nem élnék jobb lenne. Ez depresszió? Forduljak orvoshoz?

Soha nem volt futó kapcsolatom, soha nem dőltem be hamar a férfiaknak.

Viszont ha már engedtem, nem védekeztem, mert nem szeretem az óvszert, kiszáradok tőle.

Sajnos így elkaptam a nemi herpeszt az egyik kapcsolatomból, pont a vége felé, így nem is tudtam...

1 hónap múlva lett új partnerem, akivel 3 hét múlva lefeküdtem. Ez után 1 héttel éreztem hogy valami nem jó odalent. elmentem orvoshoz és kiderült hogy herpeszem van, és átadtam az akkori partneremnek is :(((

ez átterjedt a szánkra is.

Nem zavart minket mert együtt tervezzük leélni az életünket, de fél éve született a kisfiúnk nagyon legyengült a szervezetem, pedig vitaminokat szedek és minden nap zöldséget gyümölcsöt eszek. Folyton megjelennek a herpeszek a számon és lent. óvatos vagyok, de sokszor belekap a számba. ilyenkor rohanok lemosni. rettegek attól hogy elkapja.

És emellé társult szemölcs a kezemre, ráadásul a tenyeremre, ami tovább terjedhet más testrészekre is beleértve a nemi szervet.

Most ettől is félhetek hogy elkapja ő és a párom.

Erre sincs végleges orvosság ahogy a herpeszre sincs.

És nekem már lehet hogy átterjedt a nemi szervemre...ez még nem biztos, orvos nem tudta ránézésre megállapítani, azt mondta lehet gyulladás a borotválkozástól.

Szörnyen fáradtnak érzem magam, úgy belefáradtam abba hogy mindig történik valami ami miatt aggódhatok, félhetek. Ezekkel a betegségekkel tönkre tehetem a fiam életét. Belefáradtam az elővigyázatosságba is és mindenbe.

Valaki érez így? Tud segíteni? Ez normális? Kihez forduljak? Szeretem a fiam és nem akarom itt hagyni, de néha nagyon elgondolkozok a halálon és félek hogy gyenge pillanatomban.......

privát levelekre nem válaszolok. nem kamu a kérdés, csak nem tudok, nem merek kihez fordulni. kérem a viccelődéstől kíméljenek, nem vagyok olyan hangulatomban!!!!