Az milyen betegség ha emberek közé kell mennem azonnal rossz kedvem lesz?

Igen ez depresszió.

Imádják mostanában mindenkire azt mondani, hogy antiszociális, meg szociális fóbiája van, pedig sokan csak zárkózottak, inteovertáltak, alapból otthon ülő típusok ezek nem betegségek.

Ha soha nincs kedved emberek között lenni, az már nem feltétlenül egészséges, ha ez lehangoltsággal társul, akkor pedig biztosan depressziós állapot.

Menj vissza pszichológushoz.

Tudom, süket fülekre talál, és csak a zsigerből nyomott piros kéz lesz a jussom, de ha csak egyvalaki változtat, már nem volt hiábavaló a fáradozásom.

Szóval, kedves fiatalok, arról van itt nagyba'szó, hogy a manapság népbetegséggé vált idegrendszeri defektusok szinte kivétel nélkül a helytelen táplálkozásra vezethető vissza. S ha ezt az okot megszüntetjük, tünetmentessé is tehető a "betegségetek". Hihetetlen, mi? Pedig egyszerű. Egy felnőtt ember beleiben 2-2,5 kg baktérium s gomba tanyázik. Amikor eszünk, tulajdonképpen nem is magunkat tápláljuk, hanem ezeket a parányi élőlényeket, amik aztán feldolgozzák számunkra elfogadhatóvá teszik. Csakhogy! Ha nem jó üzemanyagot viszünk be, a több tucatnyi baktériumtörzsből néhány éhen hal, kipusztul, ez pedig beláthatatlan következményekkel jár. Kimutatták pl, hogy a depressziósok bélflórájából két baktériumtörzs, a Dialister, valamint Coprcoccus hiányzik. Ezek a sok évi étolajfogyasztás, valamint a rostszegény táplálkozás (hogy a nyakra-főre felírt antibiotikumról ne is beszéljek) miatt tűnnek el egy ember béltraktusából, ám ha pótoljuk, és fenntartjuk őket, a fenti defektusok megszűnnek.

#7

Ez szerencsére egyre kevésbé tabu. És lassan át fog érékelődni a "mentális" vagy "pszichés" betegségekkel kapcsolatos felfogás is.

Annyit még hozzátenném, a helyes táplálkozás nem minden, előfordul, hogy valakinek felszívódási zavara stb van. De tény, hogy egyre több dolog igazolja amit írsz. Viszont azt se felejtsük el, hogy ettől még léteznek olyan állapotok, amiket nem szervi dolgok okoznak.

De itt egy érdekesség:

[link]

Húha! Kellemesen csalódtam az oldalban. Köszönöm ezt az élményt, uccsó. Némileg azonban szeretnék ellenkezni a válaszod egy részével; nevezetesen a felszívódási zavarral. Ti., legtöbbször azt is a bélflóra felborulása idézi elő. Mire gondolok? Írtam a belekben lakozó bacikról és gombákról. Ők teszik felszívódásra alkalmas állapotúvá az elfogyasztott táplálékot. Ha kevesen vannak, nem győzik a melót, és előáll a felszívódási zavar. És, hogy lássuk, mennyire nem vicc ez, nézzük tovább a történetet. A vékonybél csupán egy hartyaszerű izével határolt cső. (Aki töltött már kolbászt, az tudja.) Ezt belülről a baktériumok sorfala védi. Ha ez a sorfal megritkul, ha nem tudja ellátni a feladatát, a gombák spóráinak horgas végű rögzítő pányvái felsértik ezt a hártyát. Itt apró gyulladások, ezek helyén elhalt szövetek, lyukacskák keletkeznek, melyeken keresztül emésztetlen ételmaradék, emésztetlen fehérjemolekulák áramlanak a vérbe, folyamatosan csúcsra járatva az immunrendszert. Ez az áteresztő bél szindróma, ami mára a jóléti társadalmak népbetegsége. És a fehérjék mimikrihatása következtében kialakul az autoimmun betegség, mely mindenkinél más formában mutatkozik meg, attól függően, hogy örökletesen mire hajlamosabb, illetve attól függően, hogy milyen fehérje indította be az immunrendszert. A tejfehérje pl a tüdő sejtjeire hasonlít, így ha folyamatosan az kerül a vérbe, asztma lesz a következménye.

Summa summarum a földkerekség legnagyszerűbb teremtményének az egész léte, hangulata, egészsége, hormonháztartása, működése a beleiben lakó nyavalyás kis bacikon múlik. Kiábrándító, mi?