Kinek mi a tapasztalata az antidepresszánsokkal?

Kedves kérdező!

Ha másképp nem megy, akkor átmenetileg érdemes lehet gyógyszert szedni, de sok esetben a gyógyszer elhagyása után szép lassan visszatérnek a tünetek.

Egyébként az esetek nagy részében használnak az SSRI készítmények, de hirtelen elhagyásuk esetén iszonyatos megvonási tünetek jelentkezhetnek. Jómagam Scippa 10mg készítményt szedek, erről kb 5-6 hónap a leállás.

Szabad kérdezni eddig milyen módszerekkel próbálkoztál, ami gyógyszermentes? (Pszichoterápia, stb...)

Van az a pont a mentális betegségek téren amikor a szervezet biokémiai folyamatai is jelentősen megbolydulnak, ekkor a gyógyszer (és csak az) már igazi megváltást jelent. 2×05 Helex sr szorongásoldóval kezdtem (GAD kezelésére) , egy hónap után kaptam mellé depresszióra 25 mg-os Anafranilt, csodaszer volt. 2 hónapon keresztül éjelente 2,5-3 óra alvás után végre végig tudtam aludni az éjszakát. Napi többszöri görcsrángás (fél-1 órásak), ízületi gyulladások, napi sírógörcsök, pánikrohamok, magas pulzus, szédülés, zsibbadás, nyilaló fájdalomérzet főleg gyomortájt, étvágytalanság és a többi pszichoszomatikus tünet mind elmúltak 2-3 napon belül, a kényszergondolataim felére csökkentek azonnal. Most lesz 2 hónapja, hogy szedem, már nagyon jövök kifelé a bajból, kényszergondolatokkal még van mit tenni de jelentős a javulás. Mellékhatások a hányinger, izomgyengeség, folyamatos alvás bárhol, székrekedés (de nem híztam vissza), gyakori vizeletürítés és szexuális zavarok voltak, nagyrészük 1-1,5 hét alatt lecsengett, az utolsó három maradt meg kb másfél hónapig.

A függőségről nem tudok nyilatkozni, szerintem már az is függőségnek számít ha az embernek a puszta tudat miatt szüksége van a gyógyszer bevételére, így valamilyen szinten függőnek vallom magam, azonban volt már olyan, hogy a szorongásoldó véletlenül kimaradt, semmi bajom nem történt. Az antidepresszánsok úgy vannak kialakítva, hogy hozzászokni ne tudjon a szervezet így a megfelelő mennyiség beállítása után nem kell folyton emelni az adagot.

Ami viszont fontos, hogy a gyógyszer nem meggyógyít, hanem tünetmentessé tesz (először a testi majd később a lelki tüneteket tekintve) ,és ezt a tünetmentes állapotot, mikor magadra tudsz koncentrálni, kell felhasználod a lelki gyógyulásodra. Én pszichológus nélkül, magamtól vágtam neki ami macerásabb és hosszabb út, de működik ha valaki nagyon tudatos tud lenni. Ha viszont szükségét érzed pszichológus segítségének, élj a lehetőségeiddel.