Mit tegyek, ha nem bírom feldolgozni a legjobb barátnőm halálát? 23/L
A legjobb barátnőm nem csak a "barát" volt nekem, hanem a fogadott húgom is. 9 éves koromban ismertem meg, ő egy évvel volt fiatalabb nálam. Mindkettőnknek sok testvére volt, így a szüleinknek nem igazán volt ránk ideje, így mi egymásnak mondtunk el minden fontos dolgot. Együtt nőttünk fel. Azt terveztük, hogy majd egymás szomszédai leszünk és egymás gyerekeinek a keresztanyja.
4 hónapja volt egy autóbalesetük, ahol ő a helyszínen meghalt. Elbúcsúzni sem tudtam, vissza akarom kapni. Ő volt a legközelebbi ismerősöm, nélküle nem megy.
Azóta abból állnak a napjaim, hogy sírok és várom az éjszakát, éjszaka pedig sírok és várom a reggelt. De semmi nem segít. Csak vissza akarom kapni őt.
https://www.youtube.com/watch?v=bhwWk5nbge0
válasza: válasza:Próbáld meg tudatosan elterelni a gondolataidat, foglald le magad, edz, járj el kirándulni, találj új hobbit, nézz sorozatot stb. A lényeg, hogy ne ezen kattogjon az agyad folyton.
Részvétem!
"nézz sorozatot" Mindig ő ajánlott új sorozatokat, meg azzal szivattuk egymást, hogy elspoilereztük a sorozatokat :D
Nehéz másra gondolni, ha eddig teljesen része volt a mindennapjaimnak, most meg csak az üresség maradt :((( Négy vér szerinti testvérem van, de ők négyen összeadva sem állnak annyira közel hozzám, mint ő.
Ki lesz ezután a szobatársam a koliban? Ki fog felhívni a szülinapomon hajnali háromkor, mert tudja, hogy pont akkor születtem? Kivel röhögünk majd együtt annyit, hogy a végén már sírunk, de még akkor sem tudjuk abbahagyni a nevetést? Ki lesz így a gyerekeim keresztanyja?
Nekünk még az öregek otthonába is együtt kellett volna bekerülnünk, már voltak terveink, hogy mekkora nyugdíjas-partikat csapunk majd ott... :')
válasza:Fogadd oszinte reszvetem!
Tenyleg csak az ido segit. Szepen lassan mar nem fog fajni, ha ragondolsz, hanem kellemes erzessel tolt majd el az emleke. Hosszu folyamat lesz, foleg, hogy ennyire kozel alltatok egymashoz es, hogy ilyen fiatalon tortent mindez.
Lehet furcsan fog hangzani, de probald meg elengedni. Bucsuzz el, koszonj el tole. Ez enyhithet a gyaszon.
válasza:Részvétem, nagyon sajnállak! :'(
Én mindig arra gondoltam, hogy mit szólna hozzá, ha látná, hogy így elhagyom magam (mint az első napokban), meg az önsajnálatban fetrengek... Ezt most nehogy úgy vedd, hogy a te viselkedésedet rosszallom, hanem a mi kapcsolatunkban ez egy nagyon központi dolog volt, hogy kihúzzuk egymást mindenféle "nyavalygásból", merthogy mindkettőnknek elég súlyos problémái voltak. Meg hogy ha látja valahonnan, hogy mi van velem, akkor nehogy azt lássa, hogy pont miatta így kivagyok, miatta bezárkózom a szobámba hetekre, pont miatta nem nevetek, mikor mi együtt mindig, mindenen tudtunk nevetni. A saját nyomorunkon tudtunk legjobban... :))) Aztán igazából évekig még ezt "képzeltem"... hogy neki mondom el a dolgokat, és hogy ő azokra mit mondana. Folyton kinéztem az ablakon, felnéztem az égre (pedig amúgy nem hiszek semmiféle mennyországban...) és gondolatban beszéltem hozzá mindenfélét. Megbeszéltem vele azt is, hogy meghalt, vagy hogy is mondjam. Aztán ez évekig még volt, 3-4 évig biztosan. Már 9 eltelt, de néha még mindig arra gondolok, hogy biztos látja, mi van velem, és ha szenvedek valami szarság miatt, akkor rám szól, hogy "totál hülye vagy te cseszdmeg" :D
Persze ezt nem azért írtam le, hogy te is csináld ugyanezt, mert hogy ez egy micsoda jó "módszer", nekem csak úgy magától ez jött. Meg minden kapcsolat más, és minden ember más. Úgy általánosságban véve szerintem mondjuk jó "ötlet" belegondolni, hogy mit gondolna az illető, ha látna, mit mondana, hogyan segítene...
Jobbulást! :'(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!