Írjak a tanáraimnak is?

Egy lassan 18 éves transszexuális lány vagyok. Van három nagy célom:

1. Sok nyelvet akarok anyanyelvi szinten beszélni.

2. Tolmács akarok lenni és New Yorkban akarok dolgozni, mert New York egy multikultúrális város, ahol könnyebben tarthatom az anyanyelvi szinten.

3. Nö akarok lenni.

Legalább is ezek voltak a céljaim. Nincs önbizalmam és azt hiszem nem vagyok elég jó, annak ellenére, hogy angolul és németül már magas szinten beszélek és még a tanáraim is azt mondják, hogy biztos, hogy sikerülni fog. Anyanyelvüek azt mondták, hogy azt hitték volna, hogy egyiköjük vagyok, ha nem lett volna egy kis akcentusom. Mivel azt hiszem, hogy a céljaimat nem fogom elérni, vagdosom magam és már öngyilkos is próbáltam lenni. Szeptemben leszek tizennyolc, de azt tervezem, hogy még az elött megölöm magam. Tudom, hogy vannak emberek, akiknek nagyobb problémáik vannak, de nem könnyü transznak lenni és még nem hinni magadban. Soha nem volt önbizalmam és az egész családom transzfóbiás. Tehát nekem csak a céljaim vannak. Ez nem is zavarna, ha tudnám, hogy élérem öket. Mégcsak nem is akartam családot vagy barátot azért, hogy a céljaim elérésének esélyét növeljem. Tehát mindenröl képes lettem volna lemondani, azért, hogy sikerüljön. Ezek az egyetlen célok, amiket elakartam érni. Soha nem terveztem, hogy én leszek a második Bill Gates. Én csak azt a három állmot akartam megvalósítani.De nem fogom megvalósítani, mert nem vagyok elég jó. Ezt gondolom én. Tudom, hogy ez egy picit paradox, mivel egyszerre céljaim vannak és öngyilkos akarok lenni. De a céljaim az A terv és az öngyilkosság pedig a B terv.

Most már biztos vagyok benne, hogy feladom és öngyilkos leszek.Nem fogom elérni a céljaim, mert túl hülye vagyok. De mielött ´´elmegyek´´ szeretnék egy pár embernek, akit ismerek, levelet írni, hogy ne legyen büntudatuk. A tanáraimnak is írjak?