Enyhe OCD-m van?

Még kb. 11 éves koromban volt egy időszak, amikor (így utólag utánaolvasva) kényszergondolataim támadtak, kb. 1 hétig gyötörtek, majd gyerekkönyvek olvasgatására elmúltak.

Azóta is vannak ilyen gondolataim, de véleményem szerint enyhék. (Pl. hogy le fogom köpni a tanárt vagy az embert, aki mellett elmegyek az utcán)

Bizonyos rutinjaim vannak, amikhez eléggé ragaszkodom, de nem kapok pl. dührohamot, ha nem tudom őket végigcsinálni. Mondok rájuk pár példát: minden étkezés után nagyon hosszú és alapos fogmosás, néha kétszer is egymás után. Maradt már ki, nem frusztrált és nem lettem tőle ideges, nem rágódtam rajta stb. Minden héten nagyon alaposan kiporszívózom a szobámat, van olyan hogy csak a 3m2-es szőnyegemet tíz percig porszívózom. Nem tudok úgy tanulni, hogy nincs rend a szobámban, elmenni se szeretek úgy itthonról. Minden elindulás előtt ellenőrzőm, hogy megvan-e minden és, hogy nem hagytam-e semmit otthon. Van olyan, hogy ezt többször is megcsinálom. Amikor úton vagyok, a táblákat akaratomon felül úgy nézem, mintha még nem láttam volna olyanokat, és felolvasom, ami rájuk van írva (a szimbólumokat is pl. piros autó). A füzeteim derékszög-párhuzam, ha nem tudok normálisan írni vagy nincs normális óravázlat ami LOGIKUS pontok alapján épül fel, sokszor nem is írok vagy csak nagyon hanyagul.

Most ennyi jutott eszembe, a kérdésem az, hogy ezek kezdődő OCD betegség előjelei/enyhe tünetei vagy csak szimpla napi rutinok?

Egy tizenéves