Szélsőséges hangulatingadozások, váltakozó önértékelés?

Akkor még írok részleteket, hátha valakinek hasznos lesz, meg jól esik leírni, a távoktatás miatt eleggé elidegenedtem úgy mindenkitől. Lehet, hogy ez az egyik kiváltó/súlyosbító ok egyébként, a személyes oktatásban legalább kaptam némi visszajelzést és nem éreztem magam robotnak. 23 éves vagyok egyébként, a nagyszüleimmel élek egy viszonylag ingerszegény környezetben. Sokszor érzem, hogy szeretnék ilyen extra dolgokat csinálni, pl. jól berúgni, bulizni, akár még valami törvényen kívülit is csinálni, csakhogy történjen valami, de végül amint kikerülök a házból, valahogy elmegy a kedvem minden ilyesmiről. Nagyon nehezemre esik egy-egy beadandót megírni, mert valahogy úgy érzem, valami hiányzik, semmi értelme ezt írnom, nekem ehhez nincs kedvem. Viszont gyakran kapok rájuk nagyon pozitív visszajelzéseket, még a szaktársaimon látom, hogy nehezen boldogulnak. Gyakran érzem úgy, hogy érdekes látásmóddal rendelkezem, máskor meg egy szürke, személyiség-nélküli masszának látom magam. És tényleg nem mindig szükséges kiváltó ok hozzá, egyszer csak elmúlik az önbizalmam és a jókedvem is. Illetve nem igazán szeretek a problémáimról beszélni, az ismerőseim egy nyugodt, viszonylag vidám, kissé talán elvont embernek írnának talán le, de sokat szorongok a mindennapokban. Távoktatásban pláne, nekem már attól felmegy a pulzusom, ha nem tudok elsőre csatlakozni a videohíváshoz, vagy valami esetleg rosszul sül el.