Miért vagyok ennyire szerencsétlen, autista vagyok?

A történet hosszú lesz, próbálok minden olyan információt megadni, ami segíthet. Jelenleg 28 éves vagyok.

Visszagondolva az eddig életemre, én egy elképesztően szerencsétlen ember vagyok, és fogalmam sincs hogy miért.

Eleve ott kezdődik a történet, hogy iszonyúan gyenge tanuló voltam, nagyon lassan tanultam, a 6. osztály után szinte mindenből csak "elégséges" voltam. Egyedül talán informatikából voltam a kiemelkedő, abból tényleg ment minden, és én voltam a legjobb. Sőt még általános iskolában is megbuktam egyszer.

Amikor középiskolába kerültem, akkor pedig annyira elhanyagoltam, hogy nem sikerült befejeznem, nagyon sokszor megbuktam, és otthagytam.

Igazából nem hittem magamban, hogy sikerülhet nekem. Amikor felelni kellet, én teljesen leblokkoltam, hiába tanultam rá. Amikor dolgozatot írtunk, akkor is volt bennem szorongás, és csak a tanultak 20%-ra talán ha emlékeztem. Viszont otthoni körülmények között emlékeztem volna a tanultak 80%-ra is. Feleléskor meg ugye semmi, meg sem tudtam szólalni. Alapból is nagyon visszahúzódó voltam, másokkal sem beszéltem soha. Szünetekben is csak álltam, mint egy madárijesztő, míg a többiek játszottak. Sosem voltak barátaim sem.

Tehát a 8 általánoson kívül más iskolai végzettségem sincs, szakmát sem szereztem, nem mertem megpróbálni, és igazából nem is nagyon érdekelt egyik szakma sem. Sajnos nem elég, hogy agyilag gyenge vagyok, a kézügyességem is borzalmas, és átlag alatti. És főleg akkor, amikor mások előtt kell csinálnom valamit, amikor mások néznek. Egyszerűen még a kezem is remeg, és a valós teljesítményem talán 20%-át tudom nyújtani csak.

Gondolkodtam rajta, hogy estin megpróbálok az érettségit, de a szöveges matematikai feladatokat sajnos nem tudom értelmezni. Egyszerűen rosszul vagyok, ha ilyet látok, hiába egyszerű. Leblokkolok ezektől. De a fizikai vagy a kémiai feladatoktól is.

Illetve a kérdés ugye arról szólt, hogy miért vagyok ilyen szerencsétlen... Még annyit fűznék hozzá ehhez, hogy a hétköznapi dolgok, a mindennapi élethez szükséges dolgok, nos amit egy átlag ember könnyen megcsinál, én nehezen és sokkal lassabban, ráadásul valami szerencsétlenség közbe jön mindig, például bevásárláskor kiburítok valamit, vagy ilyesmi.

Tehát jó lenne ha lenne valami magyarázat erre, hogy miért vagyok ilyen. Anyám mindig azt mondja, hogy miért nincs barátnőd, nem vagy fogyatékos. De szerintem az vagyok. Hiszen akkor rég összejött volna már valami, de semmi.

És én nagyon nem érzem magam normálisnak így. Jó lenne, ha engem autistaként kezelnének, mert így mindig egy rakás szerencsétlenségnek szoktak nevezni, mint például most is, egy új munkahelyen tanulok be, és hát iszonyú lassan tanulok én vagyok a leglassabb. És mindig megkapom, hogy hogy lehetek ennyire szerencsétlen, nem értik mit keresek itt.

Hát összefoglaltam nagyjából, köszönöm a válaszokat!