Miért ül csendben a terapeutám és miért mindig csak én beszélek?

Beszélj tovább... Analizál, nem akar befolyásolni. Majd, ha tudja amit akar, és látja azokat a gócokat, görcsöket, amiket oldani kell, akkor segít.

Te csak mondjad tovább!

Nézd... Ez a rész nem arról szól, hogy ő sajnálja-e ami veled történt vagy nem. Lehet úgy látja, hogy a gyógyulásod érdekében jobb az, ha nem mélyíti benned tovább azt az élményt azáltal, hogy egy olyan emberként, akinek te a szavait nagyon elfogadod olyat mond, amivel még inkább áldozat depressziójába esel. Én nem tudom, de ez ANALÍZIS.

Térképez épp fel! Nem fog addig mondani semmit, amíg nem tudja, hogy merre induljon majd el. Jobbra? Balra? Hátra?

Megkell értsd, hogy ő arra kíváncsi, hogy benned mivan. Neked ezt kell mondanod el. Ha reagál, akkor megzavar téged abban, hogy miképp éltél meg dolgokat a múltban. Befolyásolna mindenképp. Bízz benne! Tedd azt, amit kér, lehet, hogy úgy tünik, mint aki "semmit sem csinál", de csinál! Egyszer eljön az a pont, ahol azt fogja mondani :

Kedves XZY, ideje tovább lépni, ezt és ezt fogjuk tenni.

Nem lehet neki állni egy elmébn módosításokat végezni, amíg nem tudni mii a hiba! Vannak trükkös emberek... Engem 1év után sem lehetett tudni, hogy mi a bajom :D Pedig heti 2x45percet dumáltunk. Én 10másodpercg seem voltam csendben, első nap elmondtam majdnem mindent, ami történt velem, és fontos. Vigyorgott is, hogy ilyet még nem látott :D Másnak fél év eljutni eddig, hogy megnyíljon :D

De mégis... Nem lehetett tudni, hogy "csak" ADHD, vagy Bipolar, vagy valami más, sz.zavar, szorogonás tuti, stb., annyi minden volt, nem lehetett velem mit kezdeni, mert a tudatalattimban olyan erős "védelem" volt, hárítottam mindent. Akkor úgy tűnt segíteni sem tud. Majd 3 évveel később, az idén értettem meg mindent, amit mondott! És már probléma sincs. (ADHD VAN)

Bízni kell bennük, vágják mit kell tenni, de rajtuk csak 20-30% múlik. A maradék a mi feladatunk! Amíg nem mondja valamit másképp kell, addig nem kell.

Okkal történik minden! Tudom jól esne, ha reflektálna, de majd annak is eljön az ideje! Ő sem akar úgy indulni túrázni, hogy nincs térkép!

Miért ragaszkodsz annyira ahhoz, hogy kifejezze a sajnálatát? Havi hány alkalom? Milyen hosszú? Fél év nem sok, fél év semmi.

Átlagos, erős traumán átesett embereknek ennél több kell, hogy valóban megnyíljanak. Én a helyedben megkérdezném tőle!

Kedves xy, miért szeretném, hogy maga sajnálja azt, ami velem történt?

Lehet, hogy árulkodóbb lenne, mint 10x elmondani a storyt...

Ne aggódj, itt 10/9 kérdést ha felteszel kígyót békát mondanak rád, és mintha direkt nem akarnák érteni az adott kérdést vagy problémát. Sokan itt élik az életüket és úgy fordítják ki a dolgokat hogy csak pislogok...

Figyelj szerintem ha nem vagytok egy hullámhosszon válts terapeutát. Én se pazarolnám az időm meg feleslegesen jártatnám a szám és fizetnék summás összeget már fél éve ami igenis sok idő, úgy hogy semmi visszajelzést nem kapok. Érdemes mást keresni, mert csak idegeníteni fog.