Tárgyfüggőséggel kapcsolatos probléma?

Egy ideje foglalkoztat ez a kérdés, amely a mindennapjaimat is behálózza.

Általában van valami férfias témakör, ami nagyon érdekel, hosszú időket foglalkozok vele, és gyűjtöm az ezzel kapcsolatos tárgyakat.

Régen az órák voltak ezek, de fel kellett hagynom velük, mert be kellett látnom, hogy egzisztenciálisan nagyon kevés vagyok hozzá, a pár tízezres divatórák meg kacatok, amik bár jól néznek ki, de pár év múlva tönkremennek és értelmetlen felhalmozni őket. Bántott ez a dolog, de el kellett fogadnom, hogy a drága darabokat, amelyeket érdemes lenne gyűjteni, nem engedhetem meg magamnak.

Olyan tárgyakat gyűjtök, amelyeknek azért van értékük, hasznuk, a mindennapi életben tudom őket használni, és ha nagyon kellene, el tudnám őket adni kisebb veszteséggel. Bár sok minden vitrines darab lesz...

A probléma ott kezdődik, hogy elég sok időmet elveszi a tanulmányozás, illetve egy darab megvétele után lelkiismeretfurdalásom van, előtte rengeteget agyalok, hogy megvásároljam-e vagy sem.

Depresszióval is küszködöm, rengeteg problémám van, de úgy érzem, hogy a gyűjtés egy kapaszkodó, kis színt visz az életemben, de tudom, hogy nem ez fogja meghozni a gyógyulást. Rengeteg csalódás ért, és ez a semmitérő napjaimba hoz egy kis "örömforrást".

Pénzügyileg vigyázok, soha nem csinálnék olyat, hogy ez a megélhetésemet veszélyeztesse, de bizony ha sokáig nem tudok venni egy újabb darabot, akkor már eléggé feszült vagyok, és addig keresgélek, míg nem találok egy olyat, ami árban nem okoz pénzügyi gondot, és nem kacat.

Mekkora probléma ez így? Jobb döntés lenne teljesen felhagyni a gyűjtéssel, és a "nem megfogható" dolgokra koncentrálni gyatra egzisztenciával és kilátásokkal?

29F