Szociális fóbiásként, hogy kezdjek neki dolgozni?

19 vagyok és erősen szociális fóbiám van, olyan szinten, hogy néha 2x kell rávennem magam, hogy elmenjek egy közértbe vagy valami fontosabb dolgot intézni. Régóta vagyok itthon a szobámban félve attól, hogy nevetség tárgya leszek mint iskolában. Szociális fóbiám meg OCD-m is van ami azért fontos megjegyezni, mert sokszor jönnek ilyen kényszer gondolatok mint sose fogok megfelelni, elrontottad a telefonos egyeztetést mert nem kellett volna ezt meg azt mondani, nem fogok tudni beilleszkedni és ilyenek. Hülye rituálékat is csinálok itthon meg eléggé zavarodott lett az agyam mostanában döntések miatt. Erős paranoiám vannak mint rettenetesen félek attól, hogy büdös a szagom. De muszáj valahogy megerőszakolni magamat, mert kell a pénz és legem van abból, hogy itthon szekálnak és küldözgetnek helyekre, hogy kapjak segélyeket meg ezeket. Plusz tortúra. Elvileg jövőhéten hétfőn lesz egy interjúm amit ezúttal nem "rontottam el és mondtam neki feleslegeset" ezért erre van erőm elmenni. De félek attól, hogy a lustaságom miatt megint elhanyagolom a lehetőséget és alszok inkább. Régóta vágyok sok dologra amiket már megvehettem volna de én hülye féltem elmenni dolgozni. Mint új telefon, számítógép, nintendo, ki akarom festeni a szobámat ezer éve, rendelni akarok pizzát, sushit magamnak, tetoválást is szeretnék és ilyen kis "ajándékokat" akarnék magamnak venni de nincs pénzem és megöl a várakozás rá. Mivel vegyem rá magam, hogy rendesen elmenjek akár reggelente vagy délutánonként ahogy leszek dolgozni és visszaálljon a napi rutinom? Nagyon félős is vagyok, az iskolai csesztetések miatt. Kicsit messze van a munka hétfőn meg csütörtökön is van egy betervezve de emiatt is parázok kicsit, nem vészes csak jobb is lehetne de vírus miatt nehezen találok amúgy is. Bár mostanában amikor valamit sikerül elintéznem akkor kicsit bátrabb vagyok és néha az univerzum is megjutalmaz mint ma elmentem ezt a segélyes cuccot elintézni és utána egyből hívtak munka miatt, meg elment régen orvoshoz ahova féltem elmenni régóta és utána bátrabb lettem, igaz semmit nem hatott amit kaptam de egy lökést adott. Nemrég fejeztem be az iskolát és félek neki vágni a felnőtt munkás életnek. 19L vagyok.