Mit csináljak? Kilátástalan vagyok.

Rajta vagy, hogy gyógyuljál?

Akárhogy érzed a baxtatást, az csak a te érdekedet szolgálja.

Sokkal jobb ez neked, mintha rádhagynák.

Unokatesóm 30 éves, ráhagyták, hogy "beteg", miközben különösebb baja nincsen.

Reggeltől estig bent nézi a mesét vagy nem tudom mit csinál, külön kell neki főzni, meg 50 féle gyógyszerét pénzelni, miközben nyomorognak, olyan körülmények között élnek.

A gyógyszertől 120 kg, kimozdulni az utcára nem mer, mert hogy milyen dagadt.

Kíváncsi leszek, hogy lesz-e belőle normális ember.

Ez a ráhagyás, ez a viselkedés támogatása miatt lehet sosem lesz belőle normális ember, csak selejt.

Évekkel ezelőtt kellett volna hatalmas pofont leverni neki és kivágni, biztosan nem itt tartana.

Ebből a sztoriból te is beláthatod, ha baxtatnak, hogy előre juss, az csak jó neked és a te érdekeidet szolgálja, ha hajtanak.

Egyébként csak érdekességként, a beteg egyedek, mind ember, mind állat, nem szaporodott tovább, elpusztultak, egészséges volt a társadalom.

Ez a sok betegség, aminek már annyi mennyisége van, hogy 150 féle orvos létezik már stb. meg főleg a mai korra jellemző.

#1 vagyok

Mármint a középkorban csak az erősek szaporodtak.

1-es valamelyest egyetértek azzal, amit mondasz, viszont azt tudod ugye, hogy te sem élnél orvostudomány nélkül, sőt a szüleid sem. Szóval te ugyanúgy a természetes szelekció kikerülésével jöttél létre, mint ma mindenki. Régen egy anya szült 12-13 gyereket, abból jó, ha megmaradt 1 vagy 2. Mert elvitte a többit a betegség, éhség, stb. (pl: gyenge immunrendszer) Ebből az ember ma már kimarad, sőt a növények, állatok is sok esetben, hiszen megmentjük őket, nemesítünk, DNS-t manipulálunk, hogy ne haljon ki egy adott faj, stb stb. Pl egy méhen kívüli terhességben meghalna az anya és a gyerek. Sőt, ha császármetszés nem létezne, akkor is rengeteg haláleset történne. Ha nem létezne a penicillin, akkor szintén gáz lenne. Ez indította el a Bébi bumm generációt, hogy megjelentek erősebb gyógyszerek. Ja és még csak hozzá tenném, hogy 100-200 év múlva nem fog születni természetes úton gyerek, mert pl a férfiak hímivarsejt száma rohamosan csökken. Az ivarsejti mútiációk öröklődnek az utódokban, szóval zsákutca a vége. Ez azt jelenti, hogy természetes úton kikéne halnunk.

Mondok még egy banális példát. Az, akinek világos a szeme, kivan téve a sugárzás veszélyének jobban. Hiszen a melanin, ami a barna szemben megvan, az jobban szűri a sugárzást. Tehát, akkor állításod szerint kis túlzással nem normális, hogy hagyjuk élni a világos szeműeket, hiszen nagyobb kockázatnak vannak kitéve egyes daganatos betegségekben. Tovább örökítik ezt az egyébként úgymond selejtes géneket és mégtöbb "beteg" ember jön létre. Gondolom érted, hogy mit szeretnék ezzel mondani.

Arra akartam kilyukadni, hogy ne ítélkezz mások felett te sem, mert te sem vagy különb helyzetben. Nyilván más életkörülmények között nőttél fel stb, de nem ismered a kérdezőt sem, sem pedig azt a családot, akiről te írsz.

Pszichológusnak meg tessék elmondani, hogy b*sztatnak a szüleid. Nem vagy a szüleid tulajdona, majd a szakember helyre rakja őket is. Ezt mind így mondd el neki, mint ahogyan ide leírtad. Minél előbb törekedj az önállóságra és akkor elmehetsz a szüleidtől. Majd lehet egyszer megbánják, hogy így vislekedtek veled. Ha meg nem, az az ő bajuk, szegénységi bizonyítványuk. Mint mondtam, nem vagy senki tulajdona, a mentális betegségeket is kezelni kell és az eltarhat évekig is, de természetesen neked is tenni kell érte, csak úgy elég nehéz, hogy közben hátráltatnak. Mindenképp oszd meg ezt a szakemberrel.

#4

Rosszul gondolod.

Leírtad azt, amit én is írtam, máshogy megfogalmazva, engem 0%-ra pontoztak, téged meg 100%-ra, szóval valami szar van a palacsintában, valami félreértés történt.

A mai társadalomban is sokan vannak, akik életképtelenek.

Igen, a középkorban rengetegen elpusztultak! Nyilván 12 gyerekből nem 1-2 maradt meg, rosszak voltak az arányok, de bőven nem ennyire! Akkor nem tudott volna terjeszkedni az ember, sőt 1 gyereknél csökkent volna a népesség...

2 gyerek mellett stagnál, de mivel a háborúk is állandóak voltak, így a számok amit hoztál önmagukat megcáfolják, mindegy, ebbe ne menjünk bele.

Szóval azt akartam kihozni, hogy a közékorban is rengetegen elpusztultak.

És a mai kor vivímányai iszonyat nagyot lendít azon, hogy 1-1 egyed, minél életképesebb, minél több dolgot tudjon elérni.

Na már most vannak egyedek, akik mindenféle segítség, támogatás ellenére sem képesek önállóan életben maradni.

Ilyen például az unokatesóm, akit felhoztam példának.

És a kérdésedből te is ezen az úton vagy valahol.

Az, hogy hová fogsz kerülni, csak rajtad áll.

Kigyógyulsz a depresszióból és viszed valamire, rajtad áll.

Vagy otthon ülsz, és leszel "áldozat" ?

Keresed a kifogásokat, és lepontozol, mert nem tetszik a válaszom?

Időnként nem tetszik embereknek az igazság.

Vannak egyedek, akik ma is életképtelenek. Minden segítség mellett, ellenére sem viszik semmire.

Azt kérdezed, miért?

Nem tudni, én magam sem tudom rá a választ.

De a fenti válaszommal azt mondtam, hogy a segítséget ne támadásként fogd fel, amit a szüleidtől kapsz!

Támogatásként fogd fel, ne pedig támadásként!

Szerintem érthető, és elfogadható a szülőtől az, ha noszogat!

Elvégre gondolom nem te teremted elő az élelmet, fedelet a fejed felé, wc papírt amivel utána tisztára törlöd magad, a fürdő vizet, a meleget a szobába, a ruhát, hogy ne mezítelenül kelljen kimenned az utcára!

A középkorban lehet ruhád sem lett volna, vagy ha igen, valami szakadt rongy!

Amiben ha egyedül bóklásztál, belefuthattál mindenre elszánt katonákba, banditákba, akik szépen végigmentek volna rajtad! Ez a történelem folyamán végig így nézett ki a barlangi embertől kezdve a neandervölgyiig, illetve a török időkig, bezárólag napjainkat, ahol még mindig előfordul a háborúkkal sújtott országokban!

Ugye látod, hogy a mai társadalomban minden adott, hogy boldogulj! Közbiztonság, világítás, ruha, élelem!

Sokan így sem viszik semmire, csak vesznek, visznek, elvesznek!

De ez választás kérdése, hogy melyik akarsz lenni!

Szerintem is mindenképpen a kezelődnek jelezd, hogy ilyen körülmények állnak fent otthon amik érthetően nincsenek túl jó hatással rád. Nagyobb tekintély, talán jobban meggyőzi őket mintha te magad mondanád el miért ilyen nehéz ez neked. Ami szomorú, de úgy látom olyan nagy együttérzést így sem tanúsítanak.

Amúgy nagyon szuper, hogy vannak szociáldarwinista önjelölt biológusok is itt.

A depresszió, és más mentális betegségek is világosan észlelhető és kimutatható biológiai, biokémiai háttérrel rendelkeznek. Ebből a szempontból kicsit leegyszerűsítő is ahogy legtöbben gondolkodnak róla, miszerint ez egy nagyon konkrét valami lenne, valójában ez egy komplex tünetegyüttes és számos különböző oka lehet annak, hogy valaki ezeket a tüneteket produkálja. Nyilván ezt a pszichológia szempontjából is meg lehet közelíteni, és a különböző terápiák által az emberi viselkedés is formálható, fejleszthető amikkel egyes tüneteket végső soron megtanulhat kezelni az ember, vagy számára káros viselkedésformákat hagyhat el. Viszont van egy biológiai vetülete is, ami miatt súlyos esetekben gyakran gyógyszeres kezelés szükséges, illetve ezek a betegségek nem feltétlen gyógyíthatóak. A tüneteket lehet kezelni különböző módszerekkel ami által normális életet élhet az illető.

Tehát hagyjuk ezt a rajtad áll maszlagot. Persze, rajta is áll, kérjen segítséget és tegye bele magát a terápiába nehezen kezelhető betegség ezért küzdeni kell vele. De mint minden betegségnél itt sem pusztán elhatározás kérdése a gyógyulás, a szakiknak is meg kell találni a megfelelő módszert ami a fentiek tükrében nem is olyan egyszerű, és mindenekelőtt idő is kell hozzá. Ezért nem szerencsés amit a szülei csinálnak, mert ezt ilyen nyomásgyakorlással nem lehet sürgetni, többet árt mint segítene. Meg nem is úgy megy, "hogy hatalmas pofont leverni neki és kivágni, biztosan nem itt tartana." De, jó eséllyel akkor is kb. itt tartana. Arra irányuló "kényszer", hogy a rosszabb napokon is vigye az ügyeit, lássa el a feladatait, ne hagyja el magát valóban segítség lehet de a kezelőjével is konzultálni kéne hogy mennyire terhelhető adott állapotban a gyerek. A bűntudatkeltés és a nyomásgyakorlás arra hogy na most már ugyan gyógyuljon meg viszont teljesen értelmetlen, kontraproduktív. Tehát nem csak "noszogatják" hanem hátráltatják a gyerek gyógyulását. [Amúgy nem tudom leesett-e de még nem is nagykorú, tanköteles. A szülei felelősséggel tartoznak érte, még jó hogy nem önállóan kell eltartania magát.]

Ugyanilyen amit te itt leművelsz, próbálod tudományos köntösbe burkolni de nagyjából annyi amit írsz, mint az olyan színvonalú közhelyes hozzászólások amik depressziósoknak magyarázzák hogy: "Fejezd be az önsajnáltatást, semmi okod szomorkodni, van hol laknod, van mit enned, Afrikában sokkal rosszabb körülmények között élnek, de nem szomorúak! Ilyen az élet, no pain, no gain, változtass! Jah, am így csak teher vagy mindenkinek lol"

Jó reggelt, pont az az egyik legmarkánsabb tünete a depressziónak hogy lecsökken az ember képessége az örömre. Ez pont egy olyan tünet amit erősen meghatároz a biokémia. Téged is tele lehetne pumpálni olyan szerekkel amik ezt befolyásolják, akkor aztán ha egy motivációs trénert rendelnek melléd is csak vegetálnál.

Ugyanezért, nem látom mi a cél azzal hogy leírod neki hogy szerinted milyen nyomorúságos élete lett volna a középkorban, ahol szenvedés, és halál várt volna rá, meg széterőszakolják. Vagy hát látom mi a cél, csak nem az hogy segíts neki, hanem ez valami teljesen másról szól. Ez az attitűd a különbség a négyes válaszoló és közted, nem mindegy hogy egy érvet miért és hogyan használunk. Tehát bocsánat hogy ezt mondom de, ha valami "valami szar van a palacsintában", az csak a te szarod lehet.