Mit tudok azzal kezdeni, ha félek, hogy olyan jön fel belőlem a pszichoterápiában, amit nem tudok feldolgozni?

Elmondod ezt a félelmedet a terapeutának.

Egy hozzáértő terapeuta a tudatalattiból csak akkor hoz felszínre dolgokat, ha látja, hogy az illető készen áll rá és szakszerű segítséggel fel tudja dolgozni.

A pszichológus nem orvos, a pszichiáter az orvos, de ők meg nem kifejezetten imádnak pszichoterápiát tartani, mert begyógyszerezni a pácienst az sokkal könnyebb, az meg mindegy, hogy annak attól még megmaradnak a problémái.

Pedig a pszichoterápia az, ahol a problémák tényleg napvilágra tudnak kerülni és fel lehet őket dolgozni. Nyilván fel is fognak merülni kellemetlen dolgok, melynek mellékhatásaként az ember pl. berághat olyanokra, akikben addig megbízott vagy egyenesen szentként tisztelt, de ha megy tovább a terápia, akkor ezek maguktól enyhülni fognak. Azt nem szabad csinálni, hogy ha feljön valami trutyi, akkor azonnal abbahagyod, mert akkor viszont a trutyi veled marad, pedig ha tovább dolgoznál rajta, záros határidőn belül eltűnne. A legtöbb esetben meg az van, hogy felnőttként látunk rá valamilyen olyan trutyira, amit igazságtalanul, gyerekként szenvedtünk el. Persze elsőre az ember ezt gyakran úgy reagálja le, ahogy gyerekként tette volna, fájdalmakkal, érzelmekkel, de idővel tudatosul, hogy felnőttként máshogy is lehet. Ez ad egy olyan rutint, amivel a későbbiekben felmerülő - gyerekkori sérülésekre visszautaló - érzelmeket egyre jobban, tárgyilagosabban kezeled majd.

Ettol en is nagyon feltem. Bennem konkretan az fogalmazodott meg, hogy mi van, ha kiderul: rossz ember vagyok. Mar nehany hete jartam pszichologushoz, amikor o ezt felhozta: ugy erzi, hogy felek attol, hogy mit tudok meg. Nem tagadtam.

Jol irtak elottem: ugy erzem, hogy vigyaz ram a pszichologus. Feszegeti a hatarokat, kerdez es kerdez, es nem hagyja, hogy megkeruljek kerdeseket. Kozben ugy erzem, hogy nem megy tovabb annal, mint amit lehet. Volt egy balul sikerult beszelgetesunk, es amikor ezt megbeszeltuk, akkor emlitette, hogy lehet, hogy tovabb ment, mint amire en fel voltam keszulve. Az a tema nemregiben ujra elokerult. Most sem reagaltam jobban. Kovetkezo alkalommal ujra probalkozott, masik oldalrol. Ez egy fokkal jobb volt. O is vagja, hogy erzekeny tema szamomra.

Azzal, hogy ujra es ujra felhozza a temat, tudom, hogy kell rola beszelni, de azzal, hogy apro lepesekben halad, biztonsagot is nyujt. Nem rohan ajtostol a hazba :)

Ja, es egyszer sem ereztem azt nala, hogy rossz ember lennek, amitol nagyon feltem.