Mit tegyek? Mi a legjobb mód a változásra?

Picit hosszú lesz. 30 éves férfi vagyok. 3 éve pszichoszomatikus tüneteim vannak. Jártam pszichológusnál, javult is sokat a dolog. 4 alkalom volt, többet nem mentem, mert tökéletesen tisztában vagyok a probléma gyökerével.

Nincs anyagi problémám, nem volt rossz gyerekkor, nem volt rossz szülői kép, de amilyen gyorsan belecsöppentem az ígéretes “karrier és életút” dologba, olyan lassan ment félre az egész.

Dolgoztam kereken 1 évet itthon, szerettem azt a helyet, csak a pénz az kevés volt. Kikerültem külföldre, amiért semmit nem kellett tennem, jó volt a melóhely, irtó jó fizetés, csak ugye minden a munkáról szólt. Összejöttem egy csajjal, otthagytam a jó melóhelyet miatta egy sz.rért, meg több munka és stressz ugyanazért a pénzért csak hogy közel legyünk egymáshoz. Hogy még közelebb legyünk ezt is otthagytam, szintén egy hasonló sz.r munkahelyért. Szétmentünk, még dolgoztam kint 2 évet, azóta itthon vagyok. Szóval dióhéjban a 20-as éveim közben halálra dolgoztam magam és rengeteg stressz ért a munka miatt, de legalább volt pénzem… hurrá…

Természetesen barátok nincsenek (kikoptak, sosem voltam itthon), minden napom ugyanaz, örömöt sok mindenben nem találok.

Elmegyek dolgozni, hazajövök, sétálok a kutyával ( az egyetlen örömöm), aztán este 10-ig ülök a gép előtt, céltalan semmittevés, nem köt már le se film, se zene, cigit konkrétan eszem, és ez így megy nap mint nap. Teljesen mindegy hogy hétköznap vagy hétvége. Reggeltől estig a k.rva gépverés meg a cigi, meg a kávé…

Utálom ezt a rohadt dohányos létet, utálom hogy nem csinálok semmit, utálom hogy nincs örömöm semmiben es 30 évesen hipochonder lettem. Azt tudom hogy nem akarok már így élni, de azt sem tudom hogy álljak neki. A cigit nem vagyok képes letenni, bármibe kezdek abbamarad. 0 kitartásom van, pedig régen céltudatos és törekvő ember voltam. Bármit tűzök ki magamnak, 1 nap és ennyi. Képtelen vagyok tartani. Ez pedig felemészt. Így 2-3 év es roncs leszek. Én pedig vissza akarok találni a régi énemhez.

Lehet hogy a hivatalos neve ennek amit leírtam az a depresszió, de nem akarok gyógyszert szedni mert pontosan tudom mi a probléma. Azt is tudom, hogy senki más nem tehet semmit csak én.

Ti hol kezdenétek? Mi lenne az első lépés?

Köszönöm ha elolvastad es válaszolsz! 🙂