Miért keltenek hamis reményt a pszichológusok az emberekben?
Súlyos depresszióval, szociális fóbiával vagyok diagnosztizálva, voltam többször öngyilkos, voltam többször kórházban, rendesen szedem a gyógyszereimet.
Nincsenek barátaim, barátnőm, haverom, csak egy szűk családi társaság. Nagyon szűk (ebbe most nem mennék bele).
Sokszor vannak öndestruktív gondolataim, hajlamaim, de valódi megnyilvánulása ritkán van. Ez annak köszönhető, hogy nagyon félek, hogy ha engedeg az érzésnek akkor nem szimpla vagdosás lesz, hanem mélyebb, komolyabb. Erre már volt példa. Nagyon sokszor kiráz a hideg olyan jó érzés lenne vagdosni magam megint, de félek hogy nagyon mély lesz.
A pszichológusomnak mondtam, hogy én nem tudok így élni, nincs senki mellettem, nincs senki aki lebeszéljen róla, nincs senki ott 24/7 hogy kivegye a kezemből a kést, nincs senki ott pont amikor kéne, nincs senki aki kűzdene értem.
Erre az ő válasza: "Én itt leszek Önnel és végig fogok kűzdeni magáért"
Ez volt az utolsó mondata, aztán szokás szerint vártam, hogy kérdezze mikor megyek legközelebb, de most nem tette meg.
Plusz hozzáteszem, hogy csak a szokásos 10 000ft után tudja megkérdezni "Nagyon rég láttam, mi történt Önnel?", "Hogy van?"
Ennyit arról hogy kűzdene értem.
PS: Sajnos megkérném azt a felhasználók 90%-át, hogy a provokáló, troll, vicceskedő, kb. semmitmondó és negatív, személyeskedő, gúnyolódó, kötekedő, tapasztalatlan de okoskodó, kontrollhiányos, simán okoskodó, passzív-aggressív, zéró empátiával rendelkező, "a mentális betegség hit kérdése" - "én már átestem a depresszión és ez nem így van" (remélem tovább nem bövül a lista) szerű válaszokat azonnal kiszűröm már az első pár szó után, és el sem olvasom tovább.
Továbbá a pár szóból álló kommenteket meg el sem olvasom - mert aki pár szóban akar valamit közölni ebben a kérdésben, az sok erőt nem vett magán, nem gondolkodott el komolyan, vagy valamelyik az előbb felsorolt tulajdonságok közül. Mondani sem kell, ezek sem érdekelnek.
Ezt megígérem. Igen, ilyen egyszerű ezeket kiszűrni.
Tudom nehéz nekik megállni, sok a személyes probléma meg a hozzám hasonló beteg akik ugyanúgy kűzdenek az élettel és így adnák ki a mérgüket neten keresztül, anonim módon, ahelyett hogy segítenének másokon.
Én nem ítélem el az ilyen embereket, legalább olyan sérültek mint én.
Viszont, én nem az a hétköznapi kérdező vagyok akit érdekel az ilyen fajta komment, nálam nem a kommentek határozzák meg a kérdést hanem a feltevő.
Szóval felesleges ilyeneket írni. Megkérném őket hogy más kérdésnél adják ki az indulataikat.
És igen, kizárólag megerősítő válaszokat szeretnék kapni, akik hasonló véleményen vannak.
válasza:"a provokáló, troll, vicceskedő, kb. semmitmondó és negatív, személyeskedő, gúnyolódó, kötekedő, tapasztalatlan de okoskodó, kontrollhiányos, simán okoskodó, passzív-aggressív, zéró empátiával rendelkező, "a mentális betegség hit kérdése" - "én már átestem a depresszión és ez nem így van" (remélem tovább nem bövül a lista) szerű válaszokat azonnal kiszűröm már az első pár szó után, és el sem olvasom tovább. "
Váo. Ilyen összeszedetten még senki sem írta le, hogy milyenek a gyakori felhasználók többsége. És mennyire igaz... Lementve.
A kérdésre reagálva. Sajnálom hogy ilyen helyzetben vagy... túl sokat nem tudok mondani. Én is jártam pszichológushoz meg pszichiáterhez és nekem is ez a tapasztalatom, hogy tökmindegy Jancsi megy vagy Bálint, a lényeg hogy a perkálás rendszeresen történjen meg. Amit meg lehet érteni, kell fizetni ezt azt, de valóban olyan... iparűzővé teszi az egészet mintha nem is lenne az illető egy személyiség hanem "páciens 207". Valóban nem arról híresek ezek a szakemberek, hogy egyszer is megkérdeznék ha sokáig nem látták a beteget, hogy "mi van magával". Én csak 1 ilyennel találkoztam, de végül ő is beleunta magát a végére.
válasza: válasza:Érdemes elolvasni az 5-ös választ ebben a kérdésben
https://www.gyakorikerdesek.hu/egeszseg__mentalis-egeszseg__..
"Én a pszichósokkal együtt tanultam az egyetemen, legtöbbjük azért volt ott, mert "kell egy egyetemi végzettség" és tűnt könnyű szaknak vagy valahogy elszórakozták az órákat és átcsúsztak a vizsgákon. Háromnegyedük kb komolytalan volt, így kétszer is átgondolnám, hogy forduljak-e ilyen 'szakemberhez'. Nyilván vannak kivételek itt is, de megtalálni nem könnyű feladat."
Személy szerint én is ezt tapasztaltam sok gimnazista évfolyamtársamnál. Bulizgatás, füvezés, lógás az ment, 2 es tanulók voltak kb. esetleg 3-mas tesiből, nem igazán voltak komoly emberek. Megkérdezted tőlük hova mennek egyetemre kb a harmada az ilyeneknek azt mondta, hogy pszichológia.
Őszintén nem tudom miért választják ezt ilyen sokan, nem is könnyű szak, max annyi hogy jól fizet az a 4 páciens alkalmanként 20 000ft (és ekkor eléggé lazán vettük a páciensek számát). Dehát lehet bele sem gondolnak az ilyenekbe.
De fontos megjegyezni, hogy vannak nagyon jó szakemberek is csak irgalmatlan kevés.
válasza:Én egy picit szarabb helyzetben vagyok bár nem tudom
Nem engedhetem meg magamnak, hogy 10 000 ft-ot elköltsek 40 percre egy pszichológusra aki szinte csak a pénzt látja bennem.
Sokan mondják ilyenkor hogy akkor menjek TB-re ha nem bírom fizetni, aha, csak MIRE SORRA KERÜLÖK az 4 hónap és azért ne söpörjük be a szőnyeg alá azt a tényt, hogy a pénz jó motiváló. Márpedig TB-n te nem adsz semmit csak magadat - ami a szemükben egy fingást ha ér.
válasza: válasza: válasza: válasza:Nézd, alapvetően nekem negatív véleményem van az ilyen "szakemberektől", egyrészt azért, mert belsősként látom, hogy milyen emberek készülnek pszichológusnak = Többnyire olyan emberek, (főleg nők) akiket azért érdekel a pszichológia, mert saját maguk is küzdenek belső, lelki problémákkal, és azt hiszik, hogy a pszichológia tanulmányozásával túl tudnak lendülni a saját problémáikon. Persze nem szeretnék általánosítani, biztos van olyan, akit már kezdettől fogva a hivatástudat vezérel, de egyetemen találkoztam már olyan Phd-s pszichológussal, akiről már az első 2-3 óra után meg tudtam állapítani, hogy csak azért érdeklődik a hallgatók mentális egészsége iránt, mert ez a munkája; felszínes mismásolás az egész, semmi több.
Általában ha megnézed, a pszichológusok pont úgy alakítják ki a "terápiáikat", hogy az minimum 10 alkalmas legyen, mert az első alkalmakon (legalább 2) folyik az "állapotfelmérés", amit egyébként lazán le lehetne zavarni egy előzetesen elküldött írásos dokumentummal, hogy mi a problémád, volt-e valami gyerekkori sérelmed, stb.
Azt nem merem javasolni, hogy hagyd a szakembereket, mert rajtam egy pszichiáter tudott segíteni, viszont picit eltérő módon. Megállapította nálam, hogy szociális fóbiás vagyok, erre írt fel nekem antidepresszánst, viszont attól meg olyan szinten zombi voltam, hogy eldöntöttem, hogy oké, ez így hosszabb távon nem fog menni. Megembereltem magam, szembenéztem a belső lelki gátlásaimmal (szexualitás, külső), és próbáltam erőltetni a társas helyezeket: többször boltba menni, tömegközlekedést használni, kiülni a parkba, stb. Nekem ez segített.
Érdekes tudományág egyébként a pszichológia, sok mindent meg lehet tanulni az ember tudattalan / tudatos viselkedéséről, de gyógyításként használni.. efelől erős kételyeim vannak.
válasza: válasza:Akkor most ide csak azoknak szabad írni, akik egyetértenek a kérdezővel?
Szidjuk a pszichológusokat?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!